Természet

2022.05.28. 14:00

Mi a teendő, ha földön ugráló madárfiókát, vagy fűben lapuló őzgidát találunk?

A közösségi oldalakon ebben az időszakban szinte nyüzsögnek az olyan fotók, melyeken a posztoló madárfókát, nyúlfit, vagy egyéb, az erdőn, mezőn talált állatkölyköt tart kezében és tanácsot kér, hogy kihez fordulhat segítségért. Bátky Gellért, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre útmutatást adott a felmerülő kérdésekben.

Gál László

Forrás: Kemma.hu

Fotós: Wendler Adél

Forrás: Kemma.hu

Fotós: Wendler Adél

Május végén, június elején a legtöbb vadállat már világra hozza kicsinyét és hazánk énekesmadarai is kikeltik fiókáikat. A természetjárók ebben az időszakban gyakran találhatnak fűben lapuló őzgidát, nyúlfit, de a lakott területeken, udvarokban is láthatunk repülni még képtelen madárfiókát is. Bátky Gellérttől, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrétől megtudtuk, hogy számos olyan madárfajunk van, melyek még azelőtt elhagyják a fészket, mielőtt megtanulnak repülni. Ilyen madarunk többek közt a vörösbegy, a feketerigó, a rozsdafarkú és a cinkefélék is.

A földön előttünk ugráló, futó madárfióka láttán a legtöbb ember rögtön arra gondol, hogy meg kell menteni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem kell megmenteni, mivel az, hogy ők már nincsenek a fészekben, bármennyire is furcsán hangzik, egy teljesen természetes dolog 

– hangsúlyozta Bátky Gellért.

A természetvédelmi őr elmondta, hogy egy-egy fészekben három-négy fióka kel ki. Amíg a fészekben vannak, addig szinte teljesen védtelenek, hiszen ha a fészket felfedezi egy szajkó, szarka, macska, vagy bármilyen ragadozó, egy szuszra felfalhatja az összes kis csicsergőt. Azonban ha pár tíz méterre szétszóródnak a fészek körül a földön, elrejtőznek, és nagyobb eséllyel élik túl ezt a veszélyes időszakot. A madárszülők a kicsik hangját felismerve, a biztonságot nyújtó avar és bokrok rejtekében tovább etetik a fiókákat, akik néhány napon belül már repülni is megtanulnak. 

Bátky Gellért a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre
Forrás: Facebook/Bátky Gellért

Amennyiben egy forgalmas út mentén, járdán, vagy olyan helyen találunk kismadarat, ahol tudjuk, hogy sok macska tanyázik, meg lehet fogni és egy közeli kerítés mögé, vagy egy, a közelben lévő bokros-cserjés részbe biztonságba lehet helyezni 

− tette hozzá a nemzeti park munkatársa.

Az erdeinkben élő vadállatoknál már sokkal kényesebb a helyzet, mivel míg a madaraknál a nagyon rossz szaglás miatt meg lehet fogni a fiókát, egy fűben lapuló nyúlfi, vagy őzgida esetében ezt szigorúan tilos. Bátky Gerllért nyomatékosan elmondta:

Mivel a vadon élő állatoknak rendkívül éles szaglásuk van, soha nem szabad hozzájuk nyúlni, ugyanis ha az anyjuk visszatér és megérzi kicsinyén az emberszagot, nem fogja tovább táplálni. A talált vadon élő állat soha nem árva, az anya valahol a közelben van, csak éppen táplálkozni, vagy inni ment. Így ha kis állatkölyköt találunk, maximum egy gyors fotót készítsünk róla, anélkül, hogy megérintenénk és a lehető leghamarabb álljunk odébb onnan.

A természetben talált állatkölyköt hazavinni ugyancsak tilos, mivel minden vad, a helyi vadásztársaság tulajdonát képezi. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában