A Pilis titkai: szellemi, spirituális üzenetet rejtenek a fák

A fotókon lévő fák elképesztő helyzetben, közegben, élhetetlen élőhelyeken, s csodálatos tájakon is láthatóak. Az előadó térképekkel is szemléltette a különlegességek közötti összefüggéseket. Az egyformán tekeredő, ölelkező egyedek ugyanis energiamezőkre utalhatnak, amelyek fejlődésüket nagymértékben befolyásolják: kanyarodnak, elhajlik a törzsük, esetleg a talajjal párhuzamosan nő az águk.

Üzennek a fák

Jelenlétük ősi templomokra is utalhat, s ezek darabjait sok esetben meg is lelik a kutatók. A szakrális, gyönyörű és titokzatos területen megannyi szellemi–spirituális üzenetet rejtenek a fák. A túlélőt, amely kidőlt, eltörött, elkorhadt, mégis valami élteti; a szerelemfát, amely külön tőről fakadt, mégis hosszabb-rövidebb szakaszokon szorosan összenőtt társával, vagy követi a mellette lévő ágának íveit. Olyan különlegességeket is megörökített Váry István, amikor két különböző fa ölelte hosszan egymást, vagy forró csókra hasonlatosan nőttek össze.

Állapotos Madonna

Képeket láthattunk olyan jelenségről is, amikor kettényílt egy hatalmas fa, majd újra összenőtt. A kutató más jelenségre is rámutatott: két hatalmas fa törzse között egy állapotos madonna alakjára, amely egy harmadik fatörzsből rajzolódik ki. A pálos romok is sok érdekességet, megmagyarázhatatlan titkot rejtenek: kőtömbökből kinőtt égigérő facsodákra, megmagyarázhatatlan tőről fakadó életekre. A koronafák csodás ölelésére is felhívta a figyelmet az előadó. Az egy gyökérről a földfelszín közelében legalább háromfelé ágaznak a törzsek. Az előadó mutatott olyan egyedet is, amelynek tucatnyi ága csapdosta az eget. Kiemelte: közepébe állva hihetetlen energiamezőbe fürödhet az erdőjáró.

Emberi érzésekről

Váry István csaknem kétszáz csodálatos képpel szemléltette előadását. Hallgatag fákról hallhattunk, miközben emberi érzésekről szólt. A különleges alakú gyökerek, ágak, elágazások, különleges koronák, ritka társulások ugyanis mind hordozhat számunkra megfontolandó üzeneteket: barátságról, kapcsolódásról, szakításról, szerelemről, életről, vagy elmúlásról. 
-„Őrfák”, „jelfák”, „égbe kiáltó” fák, élő és halott fák, számtalan lehetőség arra, hogy meglássuk, felismerjük: hol tartunk és mi a feladatunk – hangsúlyozta.

Középpontban mindig az ember van - Váry István tavaly ment nyugdíjba középiskolai tanárként, szakoktatóként. Pedagógusi hivatása mellett zenészként, jazz-zongoristaként is ténykedett, sokat foglalkozott fotózással, és a térképek világában is jártasságra tett szert. Tanulmányokat folytatott a kereszténység és a keleti hagyományok terén is, jelenleg is a metafizikai tradicionalitás egyes filozófiai előadásainak hallgatója. Fő tevékenysége a szakrális geográfia kutatása, mellyel először a Pilissel kapcsolatban kezdett feltáró munkákat végezni. Az ország többi tájait is járja, régi szakrális területek összefüggéseinek, hajdani működésük körülményeinek, a bennük rejlő szimbólumok és azok rendszereinek feltárásáért. Kutatási anyagaiban kiemelt tényező mindig az ember, az egyén, az úton járó.