Rituálisan eltemetett szarvasmarhát is találtak a régészek az M100-as nyomvonalában

Általában minden nagyobb beruházás és építkezés előtt hosszú heteken, hónapokon át szakemberek vizsgálják meg az érintett területeket, ugyanis előre sosem lehet tudni, hogy a későbbi sztráda, vagy egy üzem alatti földrétegekben mi minden rejtőzhet. Nincs ez másként Esztergom és térségének egyik legtöbbet emlegetett projektjével, az M100-as gyorsforgalmi úttal kapcsolatban sem.

Buza Márton, az MNM Kommunikációs, Marketing és Rendezvényszervezési Főosztály média koordinátora és PR munkatársa közölte, hogy az útépítéshez kapcsolódó régészeti feltárások az Esztergom – M1 közúti kapcsolat fejlesztése elnevezésű projekt keretein belül valósul meg.

Kesztölc határában is kutatnak

Tájékoztatása szerint a régészeti intézet munkatársai a Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye területét érintő feltárások során kutatóárkokkal vizsgálták a lelőhelyek intenzitását, réteg- és időrendjét. Például Kesztölc határában is látni, hogy több kisebb szakaszon is eltávolították a talaj felső részét. Megtudtuk azt is, hogy egy lelőhely felderítése azonban sokkal korábban kezdődik, mivel adattári adatgyűjtést, terepbejárást, műszeres lelőhely- és leletfelderítést is végeznek.

Ezeket a lelőhelyeket is előzetesen felszíni gyűjtéssel (terepbejárás) és geofizikai felmérésekkel (magnetométeres vizsgálattal) kutatták meg. Ezek a vizsgálattípusok a fő nyomvonalhoz igazodva szélesebb területen folytak, míg a próbafeltárások az építendő út kisajátítási határain belül valósultak meg. Ezek célja a feltárandó terület kiterjedésének pontosítása volt.

Tavasszal is folytatódik a munka

A múzeum tájékoztatása szerint részben még zajlanak a próbafeltárások a mintegy harminckét kilométeres nyomvonalon. A Komárom-Esztergom megyei szakaszon az előzetes régészeti kutatások már lezárultak, az ásatásvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum régésze, Görföl Mónika volt. Ebben a megyében a próbafeltárások során összesen 5300 négyzetméternyi felületet kutattak meg.  Az azonosított és teljes felületű feltárásokra javasolt lelőhelyek régészeti munkáinak folytatása 2022 tavaszán várható, amikor is már jóval nagyobb területet fognak feltárni.

A rézkortól az Árpád-korig - A tényleges kivitelezés megkezdése mellett sokakat foglalkoztat az is, hogy mi mindenre bukkannak rá a szakemberek a talajréteg megbolygatásakor. Buza Márton azt is közölte, hogy a feltárási munkák során számos korszak régészeti jelenségei és leletanyaga látott napvilágot a rézkortól kezdve egészen az Árpád-korig. Az egyik lelőhelyen például a késő rézkori Péceli-kultúra településéhez tartozó jelenségek kerültek elő, többek között egy valószínűleg rituálisan eltemetett teljes szarvasmarha is, amelyek a korszakra jellemző fellendülő állattenyésztés különleges lenyomatai is lehetnek. Tájékoztatása szerint hasonló temetkezések előbukkanására a jövőbeni régészeti munkák során is számítanunk kell.