Nem feledi Esztergom a várost védő névtelen honvédeket

A második világháborúban Esztergom ostromakor elesett és jeltelen tömegsírba temetett honvéd katonahősökre emlékeztek március 19-én szombaton 10 órakor a Szamárhegyen felállított emlékkeresztnél. Az emlékezők között ott volt Romanek Etelka, a megyei közgyűlés alelnöke és Erős Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje is.

Az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) szervezésében idén immár 30. éve emlékeztek meg az 1945. március 20-21-én, a város ostromakor elesett és jeltelen tömegsírba temetett honvéd katonahősökről. 

Emlékezetükre az EBE állított emlékkeresztet a korabeli szemtanúk által megjelölt helyen 1992-ben, és azóta minden évben, a tragikus esemény napjához közeli időpontban az egyesület kegyeleti megemlékezést szervez a keresztnél.

A koronavírus-járvány miatt az utóbbi két esztendőben a megemlékezés rendkívül szűk körben, egy-két ember részvételével és az előírt egészségügyi szabályok betartásával zajlott, ám idén mindenkit vártak, aki szerettte volna kegyeletét leróni a 77 esztendővel ezelőtt elhunyt hős honvédek emlékművénél. Az emlékkereszt Esztergom-Búbánatvölgyben, a Kis- és Nagy Szamárhegy felső harmadában található.

Az ostrom A Budapestet bekerítő szovjet csapatok gyűrűje Esztergom térségében zárult be 1944 decemberében. Esztergom 1944. december 22-től frontvárossá vált és kétszer cserélt gazdát 1945 tavaszáig. Az 1945. március 20–21-én megindult támadás során Esztergom szovjet kézre került. A várost kelet felől, a Búbánatvölgy-Szamárhegy irányából magyar honvédek védték. A szovjet csapatok déli irányból hatoltak be a városba, elvágva ezzel a honvédek visszavonulásának útját. Az aknatűzben, illetve a bekerítés elől kitörni nem tudó honvédek közül mintegy százan nyugszanak jeltelen sírokban a térségben.