Tatán tanácskoztak a méhészek és a gazdák: csak közös erővel menthetik meg a méheket

Szűkebb hazánkban nagyjából 300 és 400 közé tehető a méhészek száma. Azok a gazdák pedig, akik legalább egy hektárnál nagyobb területet művelnek, mintegy 2500-an vannak. Éppen ezért szép számmal gyűltek össze méhészek és agrárvállalkozók a tatai edzőtáborban azon a fórumon, amelynek A növénytermesztés és megporzás a növényvédelem tükrében összefoglaló címet adták.

Az eseményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete, valamint a Turul Méhész Egyesület szervezte. A szakmai rendezvényen résztvevőket először dr. Balogh Zoltán, a megyei agrárkamara elnöke köszöntötte. Mondandója kifejezetten gondolatébresztő volt, hiszen a kamara vezetője arról szólt, hogy ez a tanácskozás nagyon fontos, mert egy évek óta zajló látszólagos küzdelemre keresi a megoldást.

– Az még nem mondható, hogy elértük a célunkat – jegyezte meg. – De fontos, hogy a gazdák együttműködjenek a méhészekkel. Ennek egyik lépése lehet, hogy ismertté tegyék a permetezési menetrendet az általuk művelt területeken.

Simonné Venter Éva, a megyei méhészegyesület vezetője szintén a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, mert megfelelő információk esetén mérsékelhető lenne a méhpusztulások gyakorisága, a kaptárok elnéptelenedése.

Az első előadó az a Sipos József címzetes egyetemi docens volt, aki növényorvos és méhészmester is egy személyben. A szakember, egy, a Nobel-díjas fizikus, Albert Einsteinnek titulált megjegyzésével igyekezett rávilágítani a beporzás fontosságára. Az idézet így szól: „Ha a méhek valaha eltűnnek a Földről, az emberiségnek négy éve lenne hátra”. Majd kitért arra is, hogy az összes virágzó növény beporzásának 80 százalékát állatok végzik. Csak a Kárpát-medencében 790 faj vesz részt ebben a tevékenységben. Szűkebb hazánkban a tavaly előtti adatok szerint 353 méhészt tartanak nyilván és több mint 16 ezer méhcsaládot.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első embere a beporzók magyarországi helyzetét mutatta be a háziméhek példáján keresztül. Kiemelve, hogy e szorgos rovarok mennyire érzékenyek és mekkora a gazdasági hasznuk.

További részleteket a 24 Óra február 5-i lapszámában olvashatnak!