Örökerdő-gazdálkodás

2022.02.08. 15:22

Őserdő a Pilisben: az Erdőanyai-völgyben lévő farengeteg csodája

Az 1954-ben még egykorú bükkös mára a tudatos erdőkezelésnek köszönhetően az érintetlen őserdők szerkezetét idézi.

Walczer Patrik

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület, amelyben a bükk a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar is jelen van. A Nemzeti Földügyi Központ és a Pilisi Park­erdő szakembereinek legfrissebb felmérése kimutatta, hogy a korábban homogén bükkös szerkezete a természetközeli erdőkezelés miatt megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdőkét.

Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő alapításának egyik kezdeményezője és első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az Erdőanyai-völgyben lévő erdőrészlet természetközeli kezelésével. Az immár 67 éve folyó munka eredményeként a területen mára az őserdőkhöz hasonló állapot alakult ki, ami azt bizonyítja, hogy az erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerrel kezelve nem csak fenntartható, hanem hosszú távon javítható is. 

A Nemzeti Földügyi Központ Közép-Magyarországi Erdőtervezési Osztályának erdőtervezői és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei tízévente rendszeres egyeztetést végeznek a következő időszak erdőkezelését meghatározó tervek elkészítéséhez. Az Erdőanyai-völgyben az erdőtervezéssel kapcsolatban idén télen végzett felmérésből kiderült, hogy a rendszeres, következetes erdészeti kezelés hatására a 23 hektáros erdőrészlet több szakmai mutatószáma is az őserdőjelleg kialakulását jelzi. 

Az érintetlen erdőségek egyik legfontosabb jellemzője a különböző korú és fajú fák egyidejű jelenléte.

Az erdőtervezők felmérése bizonyította, hogy az Erdőanyai-völgyben a csaknem 170 éves idős fák mellett és alatt mára az 1–60 éves korosztályú egyedek is a teljes területen megfelelő számban megtalálhatóak. Ráadásul a természetes erdőtársulásra jellemző szinte összes őshonos fafaj jelen van az erdőrészletben, vagyis a bükk mellett például a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar és különböző erdei gyümölcsök. Ennek köszönhetően az erdő képe és szerkezete változatos és sokkal inkább hasonlít az őserdőkre, mint a nagyjából azonos méretű fákból álló, egykorú erdőkére. 

A természetes erdők másik fontos jellemzője, hogy bővelkedik elhalt, korhadó faanyagban. A holtfának a teljes értékű, egészséges, önszabályozásra képes erdei ökoszisztémában van nélkülözhetetlen szerepe és a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb eszköze. A most elvégzett mérések alapján látszik, hogy a vizsgált erdőrészletben a holtfa jelenléte és eloszlása ugyancsak az őserdőkre jellemző módon alakul: az álló és fekvő, tíz centiméternél nagyobb átmérőjű holtfa összmennyisége hektáronként átlagosan 44 köbméter, de van olyan területrész, ahol eléri a 188 köbmétert is. 

Fenntarthatóság erdőkezeléssel:

– A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megfelelő erdészeti kezelés képes fenntartani, sőt, javítani az erdők természetességét. A fenntartható erdőgazdálkodás során mind a természetvédelmi, mind a gazdálkodási célok a lehető legnagyobb mértékben összehangolhatók, és biztosítható az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatása – mondta dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. 

Az erdőtervezők és az erdőgazdálkodó közös mérnöki munkájának és tapasztalatcseréjének eredményeit a Pilisi Parkerdő mindennapi gazdálkodási gyakorlatában is felhasználja, hiszen a kezelésében lévő területeken folyamatosan növeli az Erdőanyai kísérleti terület tapasztalatai alapján kezelt erdők arányát, amely mára meghaladja a 10 ezer hektárt, a kezelt terület 17 százalékát. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában