A bakonyaljai Notre Dame-ban grófot szarvaztak fel és elrabolt lány szelleme is kísértett

A kisbéri római katolikus templom a csonka, befejezetlennek ható tornyaival messze földön egyedülálló jelenség, írja a megyei önkormányzat, így nem csoda, hogy a helyiek különböző legendákkal igyekeztek megmagyarázni ennek okát. 

Felszarvazták a grófot?

Az egyik történet szerint, amikor a város a Batthyányaké volt, egy pompás bécsi palotában élt a gróf szépséges ifjú feleségével. A főnemes elhatározta, hogy Kisbéren hatalmas templomot építtet, aminek tornyai az egekig érnek majd maga és Isten dicsőségére. A legenda szerint azonban a fiatal és délceg ácsmester és a grófné között szerelem bontakozott ki, amikor a pár megtekintette az építkezést. 

A vonzalomból titkos randevú lett, és a helyi ácsmester ölben vitte fel a gróf feleségét a templomtoronyba, hogy megnézzék a májusi csillaghullást. Nos, ez olyan jól sikerült, hogy meg is szöktek, a gróf pedig visszakocsikázott Bécsbe, és soha nem tért vissza. A templomot pedig így nem fejezték be. 

Honvágy, honvágy, de mi után?

Hogy ez a gróf az eredeti építtető Tódor, vagy a tornyot építtető Antal volt-e, nem tudni. Az viszont biztos, hogy Tódor felesége minden, csak ifjú nem lehetett a templom építésekor, ugyanis majd' 30 évvel korábban házasodtak össze. Illetve hogy férjurának majolikagyára volt Kisbéren. 

Egy másik történet szerint a gróf francia feleségét olthatatlan honvágy gyötörte hazája után, a főúr ezért építtette a templomot a párizsi Notre-Dame mintájára. Ezzel a történettel az a gond, hogy Cëcile Roggendorf nem francia, hanem osztrák származású volt. 

Az elrabolt lány szelleme

A kiskastelykisber.hu egy másik, tragikus szerelmi történetet is felidézett. Valamikor réges-rég vörös barátok éltek a kolostorban, ami a plébánia és a templom helyén állt. Vörös barátoknak azért nevezték őket, mert a vörös ruhájukon fehér keresztet viseltek. A barátok több száz éven át hűségesen szolgálták a betegeket. A környező várak porkolábjai azonban gyakran zaklatták őket, ezért a kolostor lassan elnéptelenedett. Csak egyetlen barát tartott ki a végsőkig. Élt azonban egy gazdag úr csodaszép leánya is a környéken, akit a barát elrabolt és a kolostor pincéjébe zárt.

A szép rab hiába könyörgött, sóhajtozott, imádottját a barát nem engedte szabadon. A bánattól a hajadon lassan hervadozni kezdett, majd hamarosan kilehelte lelkét. De sóhajai továbbra is visszhangoztak az üres falak között. Imádottja elvesztésébe a barát beleőrült, majd hamarosan követte őt a halálba. A kísértet-kolostort a lakosság hosszú időn keresztül messze elkerülte. Amikor azonban az épületet plébániává építették át, a szép leány tetemét megtalálták és tisztességgel eltemették. Azóta a sóhajok megszűntek és szelleme nem kísért többé.

Nagy múltú épület

Ahogy a kisber.hu-n olvasható, 1783. március 19-én Bécsben keltezett levelében gróf Batthyány Tódor rendelte el az új kisbéri templom felépítését. Gyönyörű későbarokk főoltárát és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomban található a Mária Terézia által 1770-ben a kisbéri plébániának ajándékozott Krisztus a kereszten című festmény. Az 1889-ben készült főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és 2 csonka toronnyal bővíttette. 

A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették. A festett üvegablakokat Mohay Attila készítette 1982-ben. A templom alapterülete 786 m2, magassága 30 méter, a tornyokban 4 harang lakik. A kisbéri templom hangulatban, stílusban szervesen illeszkedett a kastélyparkhoz és a Batthyány kastélyhoz. 2021-ben fejeződött be a templom felújítása, amely során  a műemléki védettség alatt álló plébániát is is rendbehozták. Ezt egyébként a város első kőépületeként az 1720-as években építettek.