Csuszamlások, omlások és suvadások

2022.01.23. 08:42

Veszélyforrástérkép készült a Gerecséről, a vörösiszap-tározó miatt is fontos lehet

Az új térkép a felszínmozgásokhoz kapcsolódó káresetek és a lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet a földtani eredetű veszélyekre.

W. P.

Forrás: ELTE

Forras: ELTE

Az ELTE kutatói készítették az új térképet, amely a potenciális veszélyforrásnak számító bezárt bányászati hulladékkezelőket is bemutatja a felszínmozgásokból eredő dokumentált káresetek és a lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölése mellett. A térkép a földtani eredetű veszélyekre hívja fel a figyelmet.

A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy a beépített területek is veszélyben vannak, így fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete.

Csak kevés terület esett át rekultiváción, és nem is hasznosítható más célokra (Forrás: beküldött)

A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos, már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. Az ELTE kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgások és a bányászati hulladéklerakók sokszor erősen összefüggő témakörét. 

A Dorogi-medence szénbányászatához kapcsolódó hulladéklerakók és a neszmélyi vörösiszap-zagytározó a bennük tárolt veszélyes anyagok miatt számítanak kockázatosnak.

Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza, összetett térinformatikai elemzés során, saját fejlesztésű program segítségével modellezte a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat. Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását vizsgálta. Mint a Journal of Maps folyóiratban most megjelent tanulmányukból kiderül, munkájuk során a terület veszélyforrásainak együttes bemutatására helyezték a hangsúlyt, és olyan térképet szerkesztettek, amelyet mind a szakmai, mind a szakmán kívüli olvasó is megérthet.

A modellértékű, „többveszélyes” térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.

A kutatás rávilágít arra, hogy a Gerecse, de legfőképpen a Dorogi-medence területén számos bezárt vagy felhagyott művelésű bányászati hulladéklerakó található, ám közülük csak kevés esett át rekultiváción és nem hasznosítható más célokra. Az egyelőre nem helyreállított területek továbbra is nagy figyelmet igényelnek, különösen, ha veszélyes anyagokat tartalmaznak, vagy mozgásra hajlamosak.  Leginkább a vizsgált terület meredek, löszös lejtői válhatnak instabillá a jövőben.

A modell eredményeit a saját terepi tapasztalatok is megerősítették. Felszínmozgások által veszélyeztetett területen fekszik a Gerecse és a Dorogi-medence több településének lakott része és bizonyos bányászati hulladéklerakók környezete is. Neszmély és Dunaszentmiklós területén igen jellemző a felszínmozgásos tevékenység, és itt található egy nagy kiterjedésű vörösiszap-zagytározó is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában