Díszruhában képviselték Komáromot a szekeresgazdák

Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, a szekeresgazdák 2015 óta szerepelnek a helyi, 2016-tól pedig a megyei értéktárban. 

A szekeresgazdák szekérfuvarozással foglalkoztak, árucikkeket, fát, gabonát és vizát is szállítottak, utóbbiból sokat halásztak ugyanis Komáromban. Az erődépítkezésekhez is vittek alapanyagot, valamint hajókat vontattak. 

Különlegességüket az adja, hogy már a 19. században létezett az úgynevezett szekeresgazda bandérium. Ez a szerveződés különleges alkalmakkor, például városi, egyházi, vagy országos ünnepekkor lóra ült, és díszruhában képviselték a szekeresgazdákat és a várost. A komáromi múzeum tulajdonában megtalálhatóak az eredeti szekeresgazda-ruházat egyes elemei, például a sötétkék posztóból készült mente. Ez a ruha a Kelemen családé volt, az egyenruhát Kecskés László korábbi múzeumigazgató gyűjtötte, aki rokonságban is állt Kelemenékkel. A mentét ezüst gombokkal és mentelánccal díszítették. A láncon található ezüst gombokat minden család másképp díszítette. 

Történetük A szekeresgazdák nagy része a török háborúk idején kapta a nemességet, birtokuk azonban nem volt, a két kezük munkájával keresték kenyerüket. A török ostromok idején az életük kockáztatásával védték meg családjukat, miközben a császári parancsnokok kegyetlen zsarnokságát is tűrniük kellett. A huszadik század első negyedében Komáromban még 112 szekeresgazda család élt. A II. világháború után a zárt közösség a kitelepítéssel végképp felbomlott és szétszóródott – olvasható Kecskés László Komáromi mesterségek című könyvében. 

A Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület ma is ápolja hagyományaikat. 2015 óta működnek bejegyzett polgári társulásként. Az egyesületet a kezdetektől támogatja a Komáromi Református Egyházközség és Fazekas László, akkori püspök. Helyet biztosítottak a rendezvényeiknek is. 

Nagy fordulatot jelentett, hogy az egyesület 2017-ben az északi városrész képviselő-testülete jóváhagyásával, a várostól három helyiséget, összesen 237 négyzetméternyi területet 25 évre kölcsön kapott az Újvárban azzal a feltétellel, hogy azokat a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala szigorú előírásai szerint a saját költségén felújíttatja. 

A tagok először önkéntes munkában vágtak bele a termek rendbehozatalába, majd 2020-ban a magyar kormány A magyar kultúráért és oktatásért elnevezésű regionális pályázatán 2 995 000 forintot, az Agrárminisztérium pályázatán 4 millió forintot nyertek, 2021 májusában pedig Nyitra megye 3000 eurós (körülbelül egymillió forint) pályázati támogatásában részesültek. Két terem felújítása tavaly novemberben fejeződött be, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel. A komáromi szekeresgazdák mindig képviseltették magukat a fontos eseményeken. Ez a kép 1924-ben készült az észak-komáromi katolikus templom harangszentelésén.