Kulisszatitkokra derült fény Esterházy Móric emlékirataiból Oroszlányban

A november 29-i rendezvényen Esterházy Péter író nagyapja, a fordulatos életű egykori miniszterelnök, Majk utolsó grófjának emlékiratai voltak hallhatóak, amelyek most jelentek meg először magyar nyelven. A bemutatót" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Forgács József, az életrajzi film készítője és a könyv gondozója vezette, aki több vendégelőadó meghívásával színesítette az előadást.

Gecsényi Lajos történész professzor, az emlékiratok közreadója mellett többen is nyilatkoztak. Az eseményen még Móric unokája, György is jelen volt.

– Annyit elárulhatok, nem könnyű olvasmány. Politikatörténeti visszaemlékezés, miközben kulisszatitkok gyűjteménye is egyben – mondta Forgács József, majd felkonferálta a soron következő vendégeit: az Agrárminisztérium részéről érkezett Tamás Antal vadászati referenst, aki az Esterházyak Vérteshez fűződő viszonyáról beszélt.

Arról, hogy elsőként engedélyeztek turistaútvonalakat, és az országos hírű vadgazdálkodásukról. Egyszóval mindarról, amivel bebizonyította a család, hogy nevet, rangot és sorsot viselni tudni kell.

Esterházy Móric

Majkon született, 1881-ben. Országgyűlési képviselő, 1917 májusától augusztus közepéig miniszterelnök volt. Az ellenzéki pártokból alakított kormánya jelentős választójogi és szociálpolitikai reformokat tervezett. Mindvégig ellenezte Magyarország háborús részvételét. 1944 szeptemberében ott volt a koronatanácson, melyen a háborúból való kilépést határozták el. Ellenállási érdemeit elismerték ugyan, 1951-ben mégis kitelepítették.

Őt Tóth Árpádné Marika követte a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület képviseletében, aki elmesélte mindazt, hogy Csákváron hogyan emlékeznek az Esterházyakra és milyen nyomot hagytak az egykori csákvári uradalom életében. Például arról is, hogy Szent Ilona szigetéről, Napóleontól származó platán áll a településen.