2021.11.17. 10:24
Történelmi emlék a Dunából: a Komáromnál talált római páncélhoz nincs fogható
Komáromnál került elő a Dunából immár ötven éve egy különleges római lófejpáncél, amelyet most a Magyar Nemzeti Múzeumban állítottak ki.
Budapest, 2021. november 10. Latorcai Csaba, az Emberi Erõforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója és Borhy László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) rektora (b-j) a Római díszpáncél a Dunából címû kamaratárlat sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában 2021. november 10-én. Egy értékes régészeti lelettel, egy magángyûjtõtõl 2,65 millió forintért megvásárolt teljes és ép római katonai lófejpáncéllal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Római Gyûjteménye. A Duna komáromi szakaszából fél évszázada kiemelt páncélnak mindhárom eleme megõrzõdött. Ilyen ép állapotú vértet már több mint hetven éve nem találtak a Római Birodalom területén. MTI/Kovács Attila
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila
Teljes és ép római lófejpáncélt mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum novemberi Hónap kincse kiállítása, melynek megnyitóján az MNM és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetői egy oktatási, képzési és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá.
L. Simon László főigazgató beszámolója szerint a Dunából fél évszázada előkerült díszpáncélt a múzeum 2 millió 650 ezer forintért vásárolta egy magángyűjtőtől, igen kedvező áron, ám a jelenleginél sokkal rosszabb állapotban. Mint a főigazgató emlékeztetett, a kormány támogatásának köszönhetően nemcsak komoly béremelési programot sikerült elindítani a Nemzeti Múzeumban, de az intézmény szabadabban tud műtárgyakat is vásárolni: az elmúlt hónapokban csaknem 100 millió forint értékben szereztek be műtárgyakat, az anyamúzeum mellett részben az MNM filiáléi számára is.
Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a múzeum lapidáriuma számos emléket őriz Brigetióból (ma Komárom Szőny városrésze), ennek közelében fedezték fel a most bemutatott díszpáncélt is. A szakember hangsúlyozta, ilyen ép lófejpáncél még nem került elő sem Magyarországról, sem a Dunából, de az egész Római birodalom területén is ritkaságszámba megy. A háromrészes díszpáncél két szemvédő kosarat tartalmazó, sasfejben végződő oldallemezét egy kis méretű homlokpáncél köti össze, rajta egy pajzsos, lándzsás istenalakkal. Az alak kontúrját poncolással emelték ki, ez az úgynevezett brigetiói stílus sajátossága.
Mint hozzátette, a lófejpáncél harcászati értékkel nem bírt, manőverek, ünnepségek alkalmából használták. Ez a díszpáncéltípus a kereszténység 3. századi elterjedése előtti, utolsó „roham” része a római istenvilág tiszteletének megerősítésére. A rektor emlékeztetett arra is, hogy az ELTE Régészeti Intézetének jogelődje és a múzeum között több évszázados a partnerség, amelyet most a két intézmény közötti oktatási és képzési, valamint tudományos együttműködés foglal keretbe.
L. Simon László elmondása szerint a megállapodás része egy komoly, több tízmillió forint értékű ösztöndíjcsomag is, amelyet a következő félévtől az ELTE 20 régész és 10 könyvtár szakos hallgatója számára írnak ki.
Fürdőt és kincseket is rejtett a föld
Brigetióban évtizedek óta folytat ásatásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Komáromi Klapka György Múzeum. Az évek során rengeteg értékes római kori emléket találtak. Az idei nyáron például római kori fürdőre bukkantak. A fürdő központi szerepet töltött be a rómaiak életében. A masszív épület mintegy 5000 négyzetméter területű, ebből körülbelül 650 négyzetmétert tártak fel. A tárgyi leletek is jelentősek, előkerültek ezüst és bronz pénzérmék, arany ékszerek. Találtak még egy csontfésűműhelyt is. Emellett kerámia, üvegedények, fémek is napvilágra kerültek. Tavaly egy jó állapotban megmaradt pincét találtak a Szabadság utcában. Akkor az egyik legkülönlegesebb lelet egy női arcot ábrázoló falfestménytöredék volt.
