Kesztölci harangok szólalnak meg délben a Kossuth rádióban

A község honlapján adott hírt arról Radovics Istvánné, hogy november 22-én és november 28-án is a kesztölci harangok szólalnak meg a Kossuth rádió Déli harangszó című adásában. Az alpolgármesternél vagy ahogyan sokan ismerik: Panni néninél jobban talán senki sem ismeri Kesztölc történetét.

Az alpolgármester asszony arról tájékoztatja a kesztölcieket és az oldal olvasóit, hogy röviddel a déli harangszó előtt november 22-én és november 28-án is 11 óra 56 perckor hallható lesz egy rövid összefoglaló a faluról, a Szent Kelemen templom harangjairól a rádióban. Radovics Istvánné a kesztölc.hu-n arról is beszámol, hogy a Kossuth rádióban hallható rövid összefoglaló elkészítésében, illetve a harangok történetének az ismertetésében Krázsik Róbert volt a segítségére.

Azok számára, akik nem tudják meghallgatni az adást, az alpolgármester asszony az ott elhangzó ismertetőt közzétette a község weboldalán, abban olvasható, hogy a falu első írásos emléke a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében történik 1075-ben, mely szerint I. Géza király az apátságnak adományozott Kesztölcön 2 eke földet, 7 szőlőt, 5 vincellért. 1294-től már az esztergomi káptalan tulajdona.

A falu területéhez tartozik Klastrompuszta, ahol boldog Özséb 1250-ben megalapította a Pálos szerzetesrendet. Folyamatosan lakott település, a tatárjárás emlékét a mai napig őrzi a Tatárszállás elnevezés. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, 1560-as években adózik a királynak és a töröknek is. III. Károly uralkodása alatt 1711-ben szlovákokat telepít a Morva- vidékéről Kesztölcre. A falu a mai napig őrzi szlovák nemzetiségét.