Beérett Bencsik János borászata, a Kisbaka régi neszmélyi fajtákra épít

A térség országgyűlési képviselője honlapján osztott meg friss híreket családi borászatáról. Bencsik János és családja hat évvel ezelőtt kezdett bele a baji központtal működő családi gazdaság létrehozásába. A jelenleg 3.5 hektár termő szőlővel rendelkező kisüzemben az ősz folyamán mintegy 200 mázsa szőlőt dolgoztak fel.

A borászatban 90 hektoliter bor van készülőben.

A régi neszmélyi fajtákra építő borászat január második felétől várja a borkedvelőket. Bencsik János a családi vállalkozás névválasztásának titkát is elárulta: Szülőfalujában Baka volt a családjuk ragadványneve, így, miután ő volt a legkisebb, ő lett a Kisbaka.

A borászatban az új borok még csak derülnek, november közepére tervezik a reduktív tételek szűrését, majd néhány hét pihentetés következik. Karácsonyra pedig talán palackba kerül a Kékfrankos rozé és a Királyleányka.

Családja minden ága-boga önálló gazdálkodóként földműveléssel foglalkozott. Amikor kuláklistára tették őket, akkor 63 kataszteri hold földön gazdálkodott a család, amiben volt egy kis szőlőterület is. A földek elkobzását követően megmaradt tanya körüli egyholdnyi területen azonban már csak néhány tőkének jutott hely. Amikor Bencsik János szülei beköltöztek a faluba, a kert nagy részére szőlőt telepítettek.

Az országgyűlési képviselő két évtizeddel ezelőtt kezdett el foglalkozni családja történetével. Levéltári kutatásokba kezdett, így derült ki számára is, hogy az 1700-as évek első felében családjaink túlnyomó része a Mátraaljáról – Abasárról, Fancsalról –, és Eger környékéről továbbá a Jászság északi pereméről származva hozta magával a szőlőkultúrát. Részben nekik köszönhető a Csongrádi borvidék folyómenti löszhátainak szőlőművelés alá vonása.

Nem ez vezetett azonban a döntéshez, hogy saját családi gazdaságot hoznak létre. Egy 2013-as törvénymódosítás következtében országgyűlési képviselő csak jogászként, egyetemi oktatóként vagy földművesként vállalhat munkát a képviselősége mellett.

2014-ben ott kellett hagynia a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet. Mivel addigi életében mindig részt kapott önálló, értékteremtő tevékenység is, és földműves családba született, nem volt számára kérdés, hogy legszabadabban itt teljesedhet ki az alkotói énje.

2014-ben Tatával együtt hozzá került a Neszmélyi borvidék területének egy része is. A szülőfaluja közvetlen szomszédságából, Mezőtúrról származó Szőllősi Mihály arra kérte, hogy kezdjenek közös munkába a borvidék ismertségének és elismertségének növelése céljából. Ám Bencsik János látta, hogy a szőlőtermesztők és bortermelők zárt közösségét kívülről nem lehet nagyobb együttműködésre serkenteni.

Be kellett állnia közéjük, hogy az elvégzett munka alapján elfogadják.

Miután a baji szőlőhegy egy részét a ’70-es években „felparcellázták” a kertészkedni és pihenni vágyó bányászok számára, így leghamarabb ott tudták megvetni a lábukat. Hat évvel ezelőtt vették meg az első parcellákat, melyek nagy része elvadult terület volt begazosodott ültetvényekkel.

Vadon nőtt gyümölcsfák, gyalogakác, keskenylevelű olajfűz uralta a területet. Egy éven át csak a gyökereket szedték, majd kialakítgatták a leendő ültetvény területét, trágyázással pótolták a talajerőt, kiválasztották a telepítésre szánt fajtákat.

Az országgyűlési képviselő közben pótolta a hiányzó elméleti ismereteit is. A Szent István Egyetemen sikeresen befejezte a szőlész-borász szakmérnöki képzést. Az ültetvényszerkezet kialakítása során már az ott szerzett ismereteket is hasznosították.

Elsősorban arra törekedtek, hogy a Neszmélyi borvidék egykor honos fajtáinak adjanak helyet.

Ezek közé tartozik a Juhfark, a Bálint, a Sárfehér, a Kadarka és a Csókaszőlő. Másodsorban arra is kíváncsiak voltak, hogy az új nemesítésű rezisztens fajták közül melyek érzik magukat a legjobban náluk. A baji ültetvény két részből áll és összesen 1.5 hektár.

A kaszálókkal, üzemi területekkel együtt ennek duplája. A szőlőterületek nagyobb része Dunaszentmiklóson az Alsó- és a Felső-Markóban található. Bő két hektár ott is idén fordult termőre, további három hektárt pedig tavasszal szeretnének újra telepíteni.

A tervezett birtokméret 7 hektár.

A családi vállalkozásban elsősorban a saját kétkezi munkájukra hagyatkoznak. A feldolgozás Bajon történik. A Kis-hegy Uradalmi úti oldalán egy 1817-ben épült présházat és egy hosszú löszbevájt pincét újítottak fel. Az öreg présház szomszédságában egy kisebb vasbetonszerkezetű feldolgozót építettek, és a szomszédos telken álló kis présházat is kibővítették. Abban kap majd helyet a kóstolóterem és a vinotéka.

Január második felétől már szeretnék megteremteni a kóstolás és értékesítés feltételeit is. Ha a bor jó lesz, akkor előbb-utóbb kialakul a piaca is. Reményeik szerint a régió vendéglátóhelyeinek kínálatába is be tudnak lépni egyszer.