2021.10.20. 12:30
Nagy bajban vannak a vadmacskák, a Pilisben is elindult a mentőakció
Vadfigyelő kamerák kihelyezésével megkezdődött a Vadmacska Fajmegőrzési Program gyakorlati megvalósítása a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben.
Vadfigyelő kamerák kihelyezésével megkezdődött a Vadmacska Fajmegőrzési Program gyakorlati megvalósítása a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotó: Linda Suranyi
A rejtőzködő életmódot élő kisragadozó a korábban már ismert előfordulási helyeken túl felbukkant a főváros környéki, leglátogatottabb erdőkben is, ezért a program kiemelt figyelmet fordít a Pilisi Parkerdő területén élő vadmacska-populáció élőhelyeinek, szaporodási feltételeinek és génállományának részletes vizsgálatára és monitorozására.
A vadmacska (Felis silvestris) Európában, Ázsiában és Afrikában is jelen lévő faj, a Kárpát-medencében és a hazai erdőkben az európai vadmacska alfaj (Felis silvestris silvestris) éli rejtőzködő életét. Bár a vadmacskaállomány hazai nagyságát vizsgáló legelső, 1987-es felmérés óta az állat elterjedésében csökkenést figyeltek meg, a faj néhány egyede felbukkant a Budai-hegység erdeiben, amely arra enged következtetni, hogy a Pilisi Parkerdő nagy látogatottságú területén is élhetnek fajtiszta vadmacskák, tehát megvalósítható az ember és a vadmacska együttélése.
A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. márciusban együttműködési megállapodást kötött, amellyel elindult a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A partnerség célja a főváros közelében, a Pilisben, a Budai-hegyekben és a Visegrádi-hegységben élő, genetikailag tiszta vérű vadmacskák és a hibridek arányának megismerése, élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés.
Veszélyeztetett
Dr. Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre felhívta a figyelmet arra, hogy a vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója, amely Magyarországon 1974 óta védett. A vadmacska-élőhelyek száma viszonylag alacsony Magyarországon: az Északi- és a Dunántúli-középhegység középső részei, Belső-Somogy, a Dráva ártéri erdős területei, a Körösök vidéke és a Tisza ártéri területei, így a kutatás egyik fő kérdése, hogy a közelmúlt észlelései alapján a Pilisben, a Visegrádi- és a Budai-hegységben igazolható-e a faj jelenléte. A fajmegőrzés alapfeltételeinek vizsgálatát követően sor kerülhet a zárt térben, de természetközeli élőhelyen nevelt, genetikailag fajtiszta vadmacskák visszavadítására is a Belső-Pilis területén, a vadon élő állomány gyarapítása és a hazai élővilág sokszínűségének megtartása érdekében.
Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese a program első szakmai lépése kapcsán elmondta: a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben a természetközeli erdőgazdálkodással létrejött élőhelyi sokszínűség kifejezetten kedvező az erdei ökoszisztémában fontos szerepet betöltő vadmacskának. A megfelelő körülmények pozitív hatását azonban rontja a jelentős mértékű hibridizáció – a vad- és a házi macska keveredése –, amely jelenleg a legnagyobb veszély a faj fennmaradására, olvasható a a parkerdő közleményében.
A Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében szakemberek az ősszel kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska-populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét. A vadmacskák jelenlétének igazolásán túl a program első lépései közé tartozik a genetikai vizsgálathoz szükséges minták gyűjtése is.