Kinek jár jogi segítségnyújtás? – Az esztergomi ügyvéd mindent megválaszol

A jogi segítségnyújtásról a 2003. évi LXXX. törvény rendelkezik. A segítségnyújtás lényege röviden, hogy az arra jogosult ügyfél az állam támogatásával tanácsadást, vagy polgári peres, közigazgatási eljárásokban jogi segítséget kap valamelyik jogi segítő ügyvédről.

– Gyakran kérdezik tőlem és a kollégáimtól, hogyan lehet igényelni a jogi segítségnyújtást – mondja a szakjogász. – Az illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani az erre irányuló kérelmet. Ebben meg kell jelölni azt, hogy a segítségnyújtás milyen módját igényli az ügyfél. A kérelmező például folyamodhat támogatásért tanácsadásra, vagy kérhet folyamatban lévő peres, vagy közigazgatási eljárásban pártfogó ügyvédi képviseletet. Fontos tudnivaló, hogy a kormányhivatal az elbírálása során figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait. A támogatásnak két formája van. Az egyik esetben az állam vállalja a teljes költségét az ügyfél helyett, a másikban pedig csak előlegezi a költségeket, amit majd az ügyfélnek a támogatás igénybevétele után, általában egy éven belül vissza kell fizetnie az államnak.

– A kormányhivatal határozatban dönt arról, hogy a jogi segítségnyújtást milyen formában engedélyezi – folytatja dr. Ilosvai Gábor. – Ezen határozat birtokában lehet igénybe venni a jogi segítő ügyvéd munkáját. A határozathoz minden estben mellékelik segítségül az adott megyében ilyen tevékenységet ellátó ügyvédek listáját is. Ezután következik a gyakorlati rész. A határozat birtokában fel kell keresni a kiválasztott jogi segítőt. Tanácsadás esetében a jogi segítő szóbeli tanácsot ad, okiratokat tanulmányozhat, különféle kereseteket, perbeli iratokat, beadványokat szerkeszthet. Lényeges, hogy ezekben az esetekben a jogi segítő nem képviseli az ügyfelet, így az iratokat az ügyfélnek a saját nevében kell beadnia. Amennyiben a jogi segítség valamilyen peres vagy közigazgatási eljárásra vonatkozik, úgy a jogi segítő pártfogó ügyvédként jár el. Ebben az esetben az ügyfél a határozat mellé egy meghatalmazást kap az adott ügyhöz, amit a pártfogó ügyvéd elfogad és benyújt a bíróságra vagy a közigazgatási szervhez.

– A pártfogó ügyvéd ilyenkor teljes jogkörrel képviseli az ügyfelet a törvény szabályai szerint – hangsúlyozza a munkajogász. – A képviselet az eljárás jogerős befejezésig tart. Nem utolsó sorban érdemes tudni azt is, hogy a kiválasztott jogi képviselő nem köteles az ügyet elvállalni, ebben szabad döntése van. A törvény pontosan szabályozza, hogy milyen jövedelmi viszonyok mellett lehet igénybe venni a jogi segítségnyújtást. Fontosnak tartom azt is, hogy a törvény meghatározza, mikor kizárt a segítségnyújtás igénybevétele. Ilyen eset, ha már az ügyfél az adott ügyben kapott támogatást, ha esetleg az igénylés során valótlan adatot szolgáltatott, nem fizette vissza a megelőlegezett támogatás összegét vagy rosszhiszeműen igényelte a támogatást.

Az iratok és a határidők

A jogi segítségnyújtás körében jellemzőek a családjogi ügyek. Itt például gyakran adódik olyan kérés, hogy az ügyvéd készítsen házasság felbontása iránti keresetet. – Szintén ismétlődik még a végrehajtási eljárásban előterjesztett kérelmek elkészítése – mondja dr. Ilosvai Gábor.

– Nagyon fontos, hogy amikor az ügyfél felkeresi az ügyvédet, akkor minden esetben minden rendelkezésre álló iratot vigyen magával. Hiányos iratokból az eljárás során az ügyvéd nem – vagy csak igen nehezen – tud dolgozni. Sajnos előfordult az is, hogy hiányos iratokból nem a megfelelő vagy a szükséges okirat készült. Ez egyértelműen elkerülhető lett volna, ha az ügyfél minden iratot átad. Szintén oda kell figyelni a határidők pontos betartására. A jogi segítségnyújtás igénylésére előterjesztett kérelem nem szakítja meg például a fellebbezési határidőt. Sajnos többször előfordult már az is, hogy az ügyfél már a jogorvoslati határidő letelte után jelentkezett az ügyvédnél, aki így nem tudott érdemben segíteni.