Az utolsó tekintetük örökre bennem él – tatabányai mozdonyvezető az öngyilkosságokról

Dr. Rónáné Falus Júlia pszichológus szerint Magyarországon továbbra is magas a ténylegesen befejezett öngyilkosságok száma. Az esetek túlnyomó többségében összetett a probléma, akár több tényező is állhat e döntés mögött. Akadnak olyan krízisek, amelyek befolyásolhatják az öngyilkosságot, mint például a pszichiátriai betegségek, melyekről gyakran hallhatunk, de javarészt mégis a hosszú ideje tartó szorongás és a kilátástalan helyzet okozza azt. Komárom-Esztergom megyében az elmúlt időszakban több tragédia is történt a vasúton

A legdrasztikusabbak módszerek között a vonat elé és a mélybe ugrás, valamint az akasztás szerepel, ugyanis itt nem csak az öngyilkos szeretteit viseli meg a helyzet, hanem azokat is, akik megtalálják őket, vagy éppen részesei lesznek a tragédiának. Arról, hogy valaki miért ezeket a kegyetlen módszereket választja, szintén beszélt dr. Rónáné Falus Júlia.

Módosult tudatállapotban

A legtöbben azért vetik magukat vonat elé, mert a mélybe való leugrás mellett ez az egyik legbiztosabb módszer. A személy ebben az esetben jól tudja tette kimenetelének végeredményét. Ezzel szemben az akasztásnál fennáll annak a lehetősége, hogy meghátrál, mert úgy gondolja, hogy nem tudja véghezvinni. Aki vonat elé ugrik, vagy éppen egy beláthatatlan, emberektől távoli szakaszon várja meg az érkező szerelvényt, az a legtöbb esetben tudatmódosító szerek hatása alatt áll. A különböző nyugtatók és drogok miatt ellazulnak, csökken a reakció és az ítélőképességük, így biztosak abban, hogy nem lesz rajtuk úrrá a félelem, ezáltal könnyebben fordulnak önmaguk ellen és oltják ki a saját életüket ily módon.

– Az említett öngyilkossági formák egyikénél sem átgondolt a folyamat, mivel az adott embernek módosul a tudatállapota. Az önsorsrontó soha nem mérlegeli azt, hogy mit fog majd átélni a másik, vagy éppen a látványt hogyan fogja feldolgozni az illető, aki őt majd megtalálja. Ez már a teljes elkeseredettségnek azon szintje, amikor nem számít, hogy a szeretteik mit éreznek majd, vagy éppen mekkora traumát szenved a megtaláló. Ha mindezt mérlegelné, akkor nem választaná ezt az opciót. Jellemzően a cselekedetet megelőző időszakban az öngyilkosságra készülő gondosan felkészül fejben és lélekben is, ami sokszor a hagyatéki tárgyalás során derül ki – fűzte hozzá a pszichológus.

Hirtelen trauma és genetika is közrejátszhat

Gyakran a kezeletlen depressziót tartják a legfőbb okok között. Azonban meghúzódhatnak a háttérben más, egyéb betegségből vagy krízisből adódó okok is. Legyen szó egy halálos betegség diagnózisának közléséről, a hirtelen munkanélküliségről, halálesetről, esetleg válásról, vagy fel nem dolgozott megrázkódtatásról. Az okok közt szerepelhet emellett az is, amikor valaki véletlen bűncselekménybe keveredik, például végzetes balesetet okoz.

A pszichológusok, pszichiáterek számos esetben szembesülnek azzal is, hogy családon belül, jellemzően a felmenők között már előfordult öngyilkosság. Ebben az esetben a genetikájukban is hordozzák az érintettek az erre való hajlamot. Sok esetben az is meghatározó a friss öngyilkossági kísérletkor, hogy a korábbi tragédia élménye feldolgozatlan maradt, szélsőséges krízishelyzetben pedig lehetséges megoldásként kerül elő.

– Manapság nagyon felerősödött a szorongással küzdő embereknek a száma, kortól és nemtől függetlenül. A pandémia és az annak következtében megjelenő lelki folyamatok gyakran ilyen gondolatoknak és cselekedeteknek a felbukkanásához vezetnek. Ha összehasonlítom a fél évvel ezelőtti időszakot a mostanival, akkor úgy látom, hogy egyre inkább fokozódik az emberekben a szorongás.

A bizonytalanságérzés, a kilátástalanság, a kétely, valamint a kapcsolatok elvesztése nagyban befolyásolja mindezt. Úgy vélem, hogy a folyamatos oltakozásnak köszönhetően az emberek megnyugvásra lelnek majd, így kevesebb lesz azok száma, akik az említettekkel küzdenek majd. Ezek viszont csak ideig-óráig tartanak.

A hosszú ideje tartó bezártságnak és feszültségnek a nyomai akár életük végéig is elkísérhetnek bennünket egy úgynevezett poszttraumás stressz szindrómaként – részletezte Dr. Rónáné Falus Júlia.

Tragédiák a vezetőfülkéből

Mintha a palackból kiengednénk a szellemet

Nem tesz jót, ha majd hirtelen újraindul a világ. Az elhúzódó koronavírus-járvány miatt az emberek mentálisan és lelkileg nincsenek arra felkészülve, hogy egyik napról a másikra minden visszatérjen a régi kerékvágásba. Ha a hónapok óta tartó bezártság után azonnal teljes szabadságot kapnak, akkor úgy érezhetik, hogy a kimaradt élményeket minél rövidebb idő alatt be kell pótolniuk. A fiatalok körében ez meggondolatlan döntésekkel, cselekedetekkel járhat, amit csak fokoz az életkori sajátosságuk. Ebből pedig hamar meglehet a baj. Az aggodalom inkább a szülőket érinti majd, illetve a középkorosztályt. A nagy kérdés viszont az, hogy vajon az emberek tudnak-e jól élni a szabadságukkal majd, vagy visszaélnek vele?

Trekács Károlyt a Tatabányán élő mozdonyvezetőt is kérdeztük, hogy mit tehetnek, ha valakit meglátnak a síneken.

– Két lehetséges opció van, amit ebben az esetben használni tudunk. Az egyik a gyorsfék, ami az utazók biztonságát nem veszélyezteti, csak abban az esetben, ha esetleg az utas éppen a mellékhelyiségben tartózkodik, vagy esetleg állva utazik. A másik pedig a légkürt folyamatos használata – részletezte a mozdonyvezető.

A most harminchat éves vasutas életének felét eddig a síneken töltötte. Eddig három öngyilkosságnak volt tanúja. Az első esetnél még csak huszonhárom éves volt. Rettentően felkavarta, de ez nem csoda, hisz minden jóérzésű embert sokkolna egy ilyen látvány, főleg azért, mert nem tehetett ellene semmit. A mozdonyvezetőknek folyamatosan lehetőséget biztosítanak egyébként, hogy igény esetén pszichológushoz fordulhassanak, legyen szó bármiről. Ha valaki a jármű elé ugrik, az üzemi balesetnek minősül, emiatt pedig két hét táppénzre is elmehet a mozdonyvezető.

– Az első esetnél ezt igénybe is vettem, szükségem volt arra a tizennégy napra, hogy valamennyire feldolgozzam a történteket Bevallom, a családom támogatása nélkül nem ment volna. Azt gondolom, hogy a szeretteink közelsége, minden esetben sokat segíthet. A másik két esetnél ugyan nem mentem táppénzre, de igazán egyik tragédiát sem lehet elfelejteni és teljes mértékben feldolgozni.

Az érintettek kinézete, megközelítőleges kora, utolsó tekintete örökre bennem él

– mesélte Trekács Károly.

Ha úgy érzi, hogy bajban van, kérjen segítséget!

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok 116-123

Éjjel-nappal, mobilról vagy vezetékesről hívható, mindkettőről ingyenes

Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat 06-80-505-503

Este 6-tól reggel 6-ig, vezetékesről hívható, ingyenes

Kék vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat) 116-111

Éjjel-nappal, vezetékesről hívható, ingyenes