Egy éve tört ránk a covid: maszkos tatabányai mentősöktől az első dorogi szigorításokig

2019. december 31-én jelentette be Kína hivatalosan a Covid-19 okozta járvány kitörését a Vuhanban.

2020 januárjában annyit tudtunk a járványról, hogy a keleti országban 60 betegnél mutatták ki a vírust, és a hivatalos információ szerint ketten haltak meg közülük. Ezután az események felgyorsultak, egyre több országból jelentettek fertőzést. Az USA január 17-én bevezette a Vuhanból érkezők reptéri ellenőrzését.

Januárban Európában is megjelent a vírus

Európában januárban jelentették az első esetet, így Magyarországon is egyre feszültebb volt a hangulat. A kormány akkor még csak arra hívta fel a figyelmet, hogy aki teheti, halassza el kínai utazását, de korlátozások még nem léptek életbe.

Egy tarjáni fiatal és felesége akkortájt tartózkodott Kínában, és szerencséjükre pont a járványról szóló első hírek idején hagyták el az országot, ahol január végén egyébként drasztikusan emelkedett a betegek és a vírus miatt elhunytak száma. Január 30-án a WHO elrendelte a járványügyi vészhelyzetet. Itthon a Nokia a Kínából hazatérő vendégmunkásainak távmunkát vezetett be.

Észak-Olaszországban is fellángolt a járvány, így az odautazást sem ajánlották. Magyarországon pedig megkezdte működését a járványügyi Operatív Törzs.

A hónap végén Komárom-Esztergom megyében riadalom tört ki egy tatabányai Facebook-csoportban. Ugyanis a tatabányai ipari park egyik gyárából védőmaszkban, talpig fehér ruhában távoztak a mentők. A számos kommentelő között elindultak a találgatások. Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjétől megnyugtató válasz érkezett: egy embert valóban elvittek a mentők, és fertőző betegség gyanúja miatt használták a védőeszközöket. A sürgősségi osztályon nem koronavírus-fertőzést, hanem más betegséget állapítottak meg az illetőnél.

Februárban itthon is beindultak az események

Február 3-án érintette meg az aggodalom nagyobb szele hazánkat, amikor egy lázas kínai nőt szűrtek ki a Liszt Ferenc Nemzetközi reptéren. Róla később kiderült, hogy nem koronavírusos.

Február 24-én a tatabányai IBUSZ-irodától is érdeklődtünk az olaszországi járványhelyzet iránt, ahol egyébként a hagyományos Velencei karnevál is idő előtt véget ért a vírus miatt.

Február 26-án a kormány és az Operatív Törzs sajtótájékoztatót tartott, amelyen arról beszéltek, hogy nincs Magyarországon fertőzött, és szigorú eljárásrendet dolgoztak ki a vírus kiszűrésére. Illetve akkor rendelték el az operatív törzs ügyeleti rendszerét.

Szintén aznap, február 26-án Dorog amellett döntött, hogy lemondják a nagyobb tömegrendezvényeket, a vírus megakadályozásának ajánlásai alapján.

Február 27-én Balassagyarmat polgármestere, Csach Gábor (Fidesz-KDNP) jelentette be, hogy egy négytagú Komárom-Esztergom megyei családot tartanak szakszerű megfigyelés alatt a Nógrád megyei egészségügyi intézményben. A család előtte a fertőzött területnek minősülő Olaszországban járt, és két tagja rosszul lett. Az operatív törzs tájékoztatása szerint a család egyik tagjánál sem merült fel a koronavírus gyanúja, de a biztonság kedvéért megvizsgálták őket, amely negatív eredményt hozott.

Február 28-án Ácson, a koronavírus olaszországi megjelenése miatt helyi járványvédelmi munkacsoportot hoztak létre, a városvezetés, többek között dr. Szentirmai István (Fidesz-KDNP) polgármester, a háziorvosok és az intézményvezetők részvételével.

Magyarországot március 4-én érte el a járvány, amikor két iráni származású diáknál mutatták ki a vírust. Egyikük a Semmelweis Egyetem diákja. Aznap Orbán Viktor bejelentette, hogy a védekezés szakaszába lépett az ország, és minden nap délben ülésezik az operatív törzs, illetve utána tájékoztatják a sajtót. A magyarországi fertőzöttek száma hétről hétre emelkedett.

Márciusban az operatív törzs javaslata nyomán már nem csak a kormány mondta le a központi március 15-i ünnepséget, hanem Komárom-Esztergom megye több önkormányzata is.

Március 13-án, a járvány első legdrasztikusabb hazai fejleményeként az volt, amikor – 16-a hétfői határidővel – elrendelték az iskolákban a digitális oktatást, illetve az óvodák és bölcsődék korlátozott működését. A világ megfordult, és a mai napig nem állt helyre a működése.