88 évesen is tündérvilágba repíti a kicsiket a bakonyaljai asszony és lánya

– A könyv illusztrációit magam rajzoltam, a meséket pedig nagyjából fele-fele arányban az idén nyolcvannyolcadik életévébe lépő édesanyámmal közösen írtuk. A rajzok teljesen körbefutják a szöveget, ezzel egy keretbe foglalva a történet fordulópontjait – természetesen mesebeli figurákkal és növényekkel, a történések helyszíneivel tarkítva – árulta el a társszerző, aki hozzáfűzte: a meseírás szeretetét az anyatejjel szívta magába.

– Anyukám régen, amikor én még tán csak egyéves kisbaba lehettem, a Dörmögő Dömötör, gyermekeknek szóló folyóiratba írt meséket, melyek szép számmal meg is jelentek. Amikor hozzánk költözött Vérteskethelyre, idősebb korára újra írásba kezdett, verseket, verses meséket írt. A szenvedélyét én is örököltem, így arra gondoltunk, írunk közösen egy mesekönyvet a kis közönségnek. Olyan címmel jelentek meg írásaink, mint A kék madár, A balatoni igazgyöngy, valamint A szitakötő és a vihar – mesélte Hornyákné Sebestyén Éva. Az elbeszélések helyszínéről és a szereplők választásáról a társíró elmondta: a környezet közelsége és szeretete ihlette meg őket.

– Leginkább tündérmesék és a történethez kapcsolódó versecskék szerepelnek a mesekönyvben, de van história a metamorfózisról is, azaz hogy hogyan lesz az ebihalból kifejlett béka. Írunk a viharról, a méhek életéről is, a gyerekek sok-sok történet közül válogathatnak. A témaválasztás miértje egyszerű: édesanyám és én imádjuk a természetet, biztosak voltunk abban, hogy a mesékbe is belefűzzük ezt. Emellett minden mese végén a klasszikusokhoz hasonlóan szerepel egy tanulság. Például ha valamit szeretnénk elérni, és ha van valami célunk, akkor merjük az álmainkat megosztani másokkal, hiszen lehet, hogy éppen egy olyan személy hall róla, aki a megvalósításban tud a segítségünkre lenni – részletezte.

Habár egyelőre csak az eredeti példány másolatai érhetők el a Nagyimesék történeteiről, az írások mindenki számára elérhetőek és olvashatóak – online formában.

Sikeresek

– Az eredeti példányt otthonunkban őrizzük, ám nem titkolt célunk, hogy kiadhassuk és minél több kisgyermekkel ismertessük meg a históriákat. Akik eddig olvasták, csak pozitív visszajelzéseket adtak, a Nagyimesék természetesen az interneten is elérhetők, így bárki hozzáférhet az irományokhoz. Sikerként értékeljük, hogy egy nőknek szóló magazinban, a Nők lapjában, valamint különböző antológiákban már megjelent, ez mindkettőnk munkájának jóleső elismerése. Egy meseíró versenyen is értünk el helyezést, – tette hozzá az író-rajzoló.