2021.01.15. 20:00
Királyi kincsek után kutatnak a búvárok a Dunában
A törökök elől menekülő királyi udvar tagjai kincsekkel megrakodott hajókkal utaztak a Dunán 1526-ban, de az esztergomi partoknál megtámadták őket, a mesés kincsek pedig a folyó mélyére kerültek. Az Argonauta Kutatócsoport több ízben is folytatott az esztergomi Duna-szakaszon búvárrégész-vizsgálatot. Tóth Attilát, a csoport vezetőjét arra kértük, idézze fel ennek a speciális munkának a részleteit és biztassa olvasóinkat, ha lehet, hogy a kincs még mindig ott várja a Duna fenekén, hogy megtalálják.
Forrás: Argonauta Kutatócsoport
A „Mária királyné kincsei” tudományosan elfogadott története alapján búvárrégészek 2008-ban műszeres felderítést és néhány merülést végeztek a Duna esztergomi szakaszánál olyan helyeken, ahol leletekre számíthattak. A munka során egy úgynevezett oldalpásztázó szonárral dolgoztak.
Az esztergomi dunai kutatás után még párszor visszatértek ide, a Helemba-szigetnél lévő szakaszhoz, legutóbb 2018-ban. Ez utóbbi kutatáskor az alacsony vízállásnál a víz alatt fadarabokat találtak, ezekből mintát is vettek, melyek egyikéről megállapították, hogy egy 18. századi eredetű hajó maradványa volt.
Ezen túl hajómaradványokat találtak a dömösi vízműtelepnél. Ugyanakkor mégsem tudtak több pontot itt kutatni, mivel egy kisebb csónakkal dolgoztak, ami vitte a szonárt, de az azonosítómerülésekhez, főleg, ha nem a part közelében van a célpont, egy nagyobb hajóra lett volna szükség, illetve a vízimunka-engedély és más speciális feltételek akkor pénzhiány miatt nem voltak meg. Viszont éppen ezért úgy látják, hogy az Esztergom és Pilismarót közötti Duna-szakaszon nagyon sok kutatnivaló van.
A Mária királyné kincsei utáni kereséssel kapcsolatban nem tudható pontosan, hogy mik is voltak konkrétan ezek a kincsek. Erről a történelmi epizódról nem készült pontos feljegyzés vagy kortárs térképrajz, melyen bejelölték volna a hajók elsüllyedését. A régészek nem tudják pontosan, hogy hány hajó süllyedt el, az egyetlen releváns beszámoló az esetről egy Johannes Cuspinianus nevű kortárs német tudós tollából származik, ő ír több elsüllyedt vízi járműről az eset kapcsán.
Cuspinianus nem írja ugyanakkor, hogy kinek a hajói kerültek bajba Esztergom alatt a Dunán, de erős a feltételezés, hogy a mohácsi vész után a török elől Budáról menekülő főnemesek, királyi udvari méltóságok, gazdag polgárok menekülhettek vagyonukkal hajókon, amikor a támadás érte őket.
A kutatók ugyancsak feltételezik, hogy a királyi udvarból menekülő hajók Esztergomnál kikötöttek, ekkor érte őket egy lovasokból álló csapat részéről támadás, melynek során a hajók elhagyták a partot, és vagy a zátonyokon, vagy a támadás miatt közvetlenül megsérültek, majd elsüllyedtek, a fedélzeten lévő kincsek pedig hullámsírba jutottak. A régészeknek nincs tudomásuk róla, hogy ezeket a kincseket valaha is megtalálta volna valaki, így továbbra is érdemes folytatni Esztergomnál a búvárrégészkedést, és ígérik: még visszatérnek kutatni ide.
Szakmai partnerek is
A 2011-ben alakult búvárrégészek közösség célja, hogy víz alatti régészeti kutatásokkal hazai és külföldi folyó- és állóvizeken kulturális örökségünket derítsék és tárják fel. A Tóth Attila vezette, interneten is megtalálható csapat emellett lefektette a „Dunai Kulturális Folyosó” szellemi platform alapjait, melyek a folyó kulturális, természetvédelmi, turisztikai vonatkozásairól is szólnak. Erre különböző konferenciákat, kiállításokat, fórumokat szerveznek, illetve a Duna menti fejlesztésekben is szakmai partnerként kívánnak megjelenni.