Rangos díjat söpört be az esztergomi Duna Múzeum

Az 1996-ban alapított Az év múzeuma díjat a muzeális intézmények elmúlt évi fejlődését értékelve, a stratégiai eredményeket összevetve ítélik oda. Meghirdetése idén két kategóriában történt: a „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhettek, a „kis múzeumok” között a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepeltek. Kategóriánként 6-6 esélyes közül választott a zsűri.

Az év múzeuma versenyét a „nagy múzeumok” kategóriában a Ludwig Múzeum (Budapest), a „kis múzeumok” között a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény (Budaörs) nyerte. Az Országos Közgyűjtemények Szövetségének (OKSZ) különdíját a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) különdíját a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kapta.

Az idei évben a zsűri két kategóriában ítélte oda a 2010-ben alapított Az év kiállítása díjat, a versenyben kilenc kiállítás szerepelt. Az év kiállítása címet a 2 millió forint feletti bekerülési költségű kiállítás kategóriában a Duna Múzeum Vízeum című új állandó kiállítása nyerte el.

A 2 millió forint alatti kategóriában a vajdasági Topolya Község Múzeuma Volt egyszer egy színház. című időszaki tárlata nyerte.

Dicsérő oklevelet kapott a Szennai Skanzen a MESETÉR Látványtár interaktív múzeumi tér kialakításáért, és a Magyar Nemzeti Múzeum a CLARA – Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött című időszaki kiállításáért.

A Közösségi Múzeum elismeréseket az idén 14 muzeális intézmény vehette át. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ kezdeményezésére 2019 óta a díjat azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, a múzeumi alaptevékenységükkel összehangolt közösségépítő munkát folytatnak, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója a pénteki budapesti eseményen elmondta: a koronavírus-járvány első hulláma megakadályozta, hogy májusban megrendezzék a Múzeumok Majálisát, a második hullám pedig azt, hogy a Múzeumi ReStart rendezvény programjain a múzeumi szakma újra találkozhasson. Hozzátette: a programokat először szeptemberre, majd októberre szervezték át. Az eredetileg a Múzeumkertbe tervezett program egy részét szűk körben a múzeum dísztermében rendezik meg.

Kassai Hajnal, az Emmi közgyűjteményi főosztályának vezetője kiemelte: téma akad elég, hiszen az idei évben a pandémia és a munkatársak közalkalmazotti jogviszonyból való kivezetése újabb kihívásokat hozott. A Múzeumok Ma 2020 átfogó múzeumi kutatása is azt jelzi számukra, hogy a vezetőkben megfogalmazódott az igény új modellek kidolgozására. Hozzátette: a rendezvényen 12 szakmai workshop fut egymás mellett, két-két témával, általában reflektálva az előbb említett új körülményekre. Az online eseményen 28 előadó, 64 kerekasztal-résztvevő szerepel. A programra összesen 897 regisztráció érkezett – tette hozzá.

A konferencián nemcsak a klasszikus szakterületek (régészet, történelem, néprajz, művészetek, termeszét és műszaki tudományok, múzeumpedagógia, közművelődés, kommunikáció), hanem a gazdasági irányítás és a menedzsment képviselői is tanácskoznak. Az idén márciustól következő év márciusáig tartó Múzeumok Ma 2020 országos kutatás eredményeit Fülöp Péter, a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a résztvevőknek. A kérdőíves lekérdezésben 125 múzeumigazgató, 166 középvezető, 1325 múzeumi munkatárs vett részt. Emellett 44 igazgatóval készült mélyinterjú, és a későbbiekben újabb intézményvezetők vesznek részt fókuszcsoportos vizsgálatokban.

Mint elhangzott, a kutatás országos körképet ad a múzeumok jelenlegi gazdasági, szervezeti, humán erőforrás állapotáról, fejlesztendő területeiről és ismerteti a múzeumok elképzeléseit a múzeumok feladatáról, jövőbeli célkitűzéseiről. A kutatócsoport adatokkal és érvekkel támogatja a szakmai és kultúrpolitikai döntéshozatalt, szakmai fejlődési irányokat, ajánlásokat fogalmaz meg.

A Múzeumi ReStarton átadták a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott Az év múzeuma 2020 és Az év kiállítása 2020 elismeréseket. Az évente odaítélt kitüntetések idén megújultak: több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban jelölés alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. Az év kiállítása címre most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak.

A tanácskozással egy időben a nagyközönség múzeumi sétákon vehet részt. A kis létszámú, és előzetes regisztrációhoz kötött programok az MNM mellett, a környező muzeális intézmények közreműködésével jöttek létre. Az érdeklődők ellátogathatnak a Petőfi Irodalmi Múzeumba, az Evangélikus Múzeumba, a Biblia Múzeumba, a Természettudományi Múzeum Baross utcai gyűjteményébe és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe.

Mi látható a VÍZeumban?

A Duna Múzeum állandó kiállítása megnyitásával egy időben megújult az intézmény honlapja is. Ezen belül külön rovatot kapott a VÍZeum. A kissé futurisztikus, nem megszokott környezetbe ágyazott, szinte labirintusszerű belső térben bőséges ismereteket kaphat a látogató vízgazdálkodásról, innovációkról, folyószabályozásról, hajózásról, klímaváltozásról, vízzel kapcsolatos régi mesterségekről, halgazdálkodásról, árvízről, árvízvédelemről és gyógyvizekről is.

Nem mindennapi része a kiállításnak a fürdés, a Balaton, az ásványvizek, a szódavíz kultúrtörténete, sőt: a toalett története és működése is helyet kapott. A kiállításhoz még egy meditációs terem is tartozik, ahol a falak mellett a plafonra is óriásmonitort helyeztek, így a puha szőnyegű padlón egyszerre fekve lehet relaxálni és az ismeretterjesztő anyagot megtekinteni.

A kisebbekre is gondoltak az alkotók. Természetesen meghagyták a vízi szerkezetet az egyik terem közepén, ezen kívül kinyitható, forgatható rekeszekben megfoghatják, kipróbálhatják a kiállítás egy-egy témájához kapcsolódó eszközöket. Egy üveghengerben pedig gombnyomásra hóvihart kavarhatnak, illetve a vízből gőzt készíthetnek a kíváncsi látogatók