A szomori iskolát még erősebb és összetartóbb közösségé kovácsolta a járványhelyzet

– A zene folyamatosan jelen van iskolánk életében. A Kaukázus együttes Földlakó című dalára írtam az iskola himnuszát, balatoni táborunk minden alkalommal örömzenéléssel zárul, az ünnepségek is mindig közös dallal zárulnak – kezdte Orosz Attila.

– A karantén pedig még muzikálisabbá tett bennünket. Péntekenként online egyeztetések kapcsán megbeszéltük a munkatársaimmal, hogy a tanítás mellett az online térben próbáljuk kicsit más módon is tartani a kapcsolatot a gyerekeinkkel, hogy a digitális monotóniából kizökkenjenek.

Varga Anikó kolléganőnk például kiváló zeneórákat tartott – online; a költészet napján verseltek, énekeltek; aztán megszületett a kézdis karanténdal, ahol tanárok, diákok együtt énekeltek. Ezt követően bukkant rá az intézmény vezetője a Felvidék AllStars & Jóvilágvan öt éve elkészült kiváló zenéjére, a Levegő című dalra.

– Megtetszett a dal, amelyben van egy hangsúlyos rappes rész. Ez eszembe juttatta felvidéki barátainkat, az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolát. Velük a Határtalanul program kapcsán évek óta kapcsolatban vagyunk, találkoztunk is már. Aztán az összetartozás napjához kapcsolódó készülődés adta az ötletet, hogy a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű romániai városában, Kézdivásárhelyen lévő Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjait és pedagógusait is megszólítsuk. Velük – egyik szülőnk révén – több éve tartjuk a kapcsolatot.

Több tucatnyi ember dolgozott ezután egy hónapon keresztül, hogy a néha mobiltelefonon rögzített pillanatokat egy tökéletes egésszé lehessen összeilleszteni. A legifjabb közreműködő első osztályos, a legidősebb hatvan feletti volt. – Az összetartozás napján nemzeti színű pólóban voltak a gyerekeink, videókapcsolatot hoztunk létre a két iskolával. Óriási élmény volt az összekapcsolódás, még online is – mesélte az igazgató.

A legtutibb dolog!

„Legtutibb dolog történt veled,/ kézdis maradsz mindig, ne feledd!” – áll az iskola bejárata felett, és köszön vissza az intézmény himnuszában is. A szomori iskola weblapját böngészve kétség nem fér hozzá, hogy ez így is van: 100 százalék a hiper-szuper tanerő, az imádni való diák, a továbbtanulás és az elégedett szülők aránya is. És hogy mi teszi különlegessé az iskolát? Erre is találunk néhány választ a weboldalon: 183 öreg fa a kastélykertben, 15 fős átlagos osztálylétszám, diákonként átlagosan 63 mosoly naponta és a 100 százalékban büszke kézdisek aránya. Az iskoláról írt bejegyzések alapján kétség sem fér hozzá, hogy ez így is van: „Jók a tanárok, megértetik velem, hogy mit lehet, és mit nem.” „Amikor bejövök az iskolába, felvidít az, hogy mindenki kedves.” „Ez az iskola egyedibb, mint a többi iskola.”