Bányásztragédia emlékére koszorúztak Márkushegyen

Ugyan öt és fél éve fejezték be a termelést az ország utolsó mélyművelésű szénbányájában, Márkushegyen, még mindig sokan emlékeznek 1983. június 22-ére – a térségben valószínűleg még sokáig így is lesz. Ekkor történt a modern kori magyar szénbányászat történetének mindeddig legsúlyosabb tragédiája: sújtólégrobbanás a Márkushegyi Bányaüzemben.

Azóta az áldozatokra minden évben megemlékeznek. Családtagok, barátok, ismerősök, kollégák és a szakma képviselői valamint politikusok jelentek meg ma, június 22-én szűkebb hazánk és Fejér megye határában. Pontosabban, a bányaüzem területén felállított obeliszknél és mindannyian lerótták tiszteletüket. Országgyűlési képviselők nevében Bencsik János és Dr. Istvánfalvy Dávid koszorúzott, a Vértesi Erőmű Zrt. igazgatósága nevében pedig többek között Dr. Magyari József elnök-vezérigazgató, valamint helyettese, Dr. Karda László illetve Forisek István műszaki vezető és munkatársai hajtottak fejet.

Az érdekképviseleti szervek vezetői közül Ácsi Péter, Torma Lajos és Vasas Mihály helyezték el a kegyelet koszorúit. Több környékbeli polgármester, így Csonka László bokodi-, Csordás Mihály pusztavámi-, Lazók Zoltán oroszlányi- és Fenyves Péter móri elöljáró is lerótta tiszteletét az elhunyt bányászok emléke előtt. A koszorúzás a bányászhimnusszal ért véget.

Az oroszlányi szénmedencében barnaszenet bányásztak. A Márkushegyi Bányaüzemet az eocén program keretében létesítették, 1981. április 1-jén kezdett termelni. A tragédia tehát csupán két évvel a bánya megnyitása után következett be. Abban az évben június 21-éről 22-ére virradó éjszakán hatalmas vihar tombolt a térségben, heves zivatarokkal, villámlással.

Nem sokkal hajnali 3 óra előtt, azaz már 22-én a személyszállító akna diszpécsere jelentette: áramszünet miatt leállt a fő szellőztető. Amikor tehát abban a bizonyos Északi I-es mezőben leállt a szellőzés, a bent dolgozó 94 bányászt egy olyan helyre rendelték, ahol természetes légáram volt tapasztalható. Az akkori előírások szerint még három órát tartózkodhattak azon a területen, ahol az áthúzó légáram volt, eközben próbálták az áramot visszakapcsolni. Feltehetően sikerült is egy pillanatra. Hajnali 4 óra 10 perc környékén, és az elektromos szikra – mintegy 400 méteres mélységben – azonnal berobbantotta az azóta jócskán felgyűlt metánt.

További részletek a 24 Óra június 23-i számában.