Harmincéves lett a Dorogi Ipartestület

Az iparosok, kereskedők, mezőgazdászok, szellemi szabad foglalkozásúak érdekképviseleti szervezete, a Dorogi Ipartestület harminc évvel ezelőtt alakult, az 1948-ban feloszlott ipartestület szellemi jogutódjaként folytatja munkáját. A váltásig a Kisiparosok Országos Szervezete alapszervezeteként működött, éltek az 1990. április 1-jétől hatályos egyéni vállalkozói törvény kínálta lehetőséggel. Az elsők között teremtették meg a mai napig eredményesen dolgozó szakmai érdekvédelmi csoport, az Ipartestületek Országos Szövetsége egyik fontos működési hátterét.

Szűcs György, a Dorogi Ipartestület vezetője, az IPOSZ korábbi elnöke, jelezte a Kemma.hu-nak, hogy a tervezett jubileumi ünnepséget a koronavírus-járvány meghiúsította. Természetesen az évfordulóról nem feledkeztek meg. A térségi érdekvédelmi szervezet elnökétől megtudtuk, hogy egy, az IPOSZ által rendezett év eleji értekezleten sok javaslat hangzott el a szervezet jövőképének alakításáról.

Az egyik visszatérő gondolat az volt, hogy a jelentős hálózattal rendelkező országos munkaadói érdekképviseleti szövetség tagjainak jobban kellene ismernie egymás munkáját, eredményeit, gondjait. Az egymás közötti információáramlás erősítésével ezért sokat tehetnének az ipartestületek is. A múlt eredményeinek megismerése erőt adhat a folytatáshoz.

Az elmúlt év végén zárult ötéves ciklus érdekvédelmi munkájáról szóló ünnepi összegzés adatai közt szerepelt, hogy az ipartestületnél ezen időszak alatt 58 elnökségi ülést tartottak, ötvenszer nyitott ki a menedzser vállalkozó klub, huszonhét iparos gyűlést és huszonkét szakosztály ülést szerveztek. Az országos szakmai szervezetek világában bekövetkezett változásokra lépett a Dorogi Ipartestület is. Összevontak szakosztályokat, így alakították meg a fa- és építőipari, a könnyűipari-kereskedelmi és az autó-vasipari-elektromos szakmai csoportot.

A múlt ismerete erőt adhat a folytatáshoz

Az alakuló ülés után postára adták azt a levelet, amelyben a Dorogi Ipartestület kérte a megyei bíróságtól, hogy magánvállalkozókat tömörítő, érdek-képviseletet ellátó csoportként kerüljön be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Mellékelték az alapszabályt. A bíróság a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, mivel az iratok érdemi elbírálásra nem alkalmasak. Például az iratokhoz olyan jegyzőkönyvet kell csatolni, amelyből kitűnik, hogy milyen arányban választották meg titkosan a tisztségviselőket. Szükség volt a tisztségviselők nevére, édesanyjuk nevére, személyi számukra, lakáscímükre, illetve egy olyan általuk aláírt nyilatkozatra is, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától.

A kért hiánypótlás természetesen megtörtént. Régen volt. Mint, hogy az is, hogy a Dorogi Ipartestület tagja lett a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb hazai munkaadói és szakmai szövetségének, az Ipartestületek Országos Szövetségének.

Nyerő huszonegy

Az ipartestület alakuló ülésén a 88 küldöttből 63 vett részt. A huszonegy tagú elnökségben intézőbizottsági delegáltként kapott helyet a dorogi Csekő Gyula, a táti Szabó Mihály, a piliscsévi Jurkovics Sándor, a kesztölci Juhász Gyula, a leányvári Balogh Sándor, a csolnoki Várszegi Gyula, a sárisápi Papp Jánosné, a bajnai Ábrahám Lajosné, a tokodi Pánczél István és a nyergesújfalui Pajor János. Szakosztályi delegáltként lett tag Farkas Béla (autóipari), Galgóczi Lajos (szolgáltatóipari), Kellner Jenő (villanyszerelő), Jászberényi Károly (vasipari), Láng Károly (építőipari), Scmidt Mihály (teherfuvarozó), Balogh Pál (faipari) és Nagy János (fodrász-szabó).

A küldöttek az ipartestület elnökének Schalk Ferenc táti kőművesmestert, a két alelnöknek Dinnyés Ferencné táti fodrászmestert, illetve Hummel Béla nyergesújfalui lakatost választották. Az elnökség egyhangú szavazással Szűcs György dorogi esztergályos és géplakatos mestert nevezte ki ügyvezetőnek. A felügyelő bizottság elnöke Juhász József únyi esztergályos mester lett.