Sokszínű tatabányai kukakörkép, ketrecek árnyékában

Az önkormányzat decemberi közgyűlésén ismét napirendre került a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítása. Nézzük, honnan indult, és hol tart most a zárható szeméttárolók története. A közterületek használatáról szóló 2014-es rendelet így fogalmaz: „Hulladék tárolására szolgáló edényzet (…) kihelyezése esetén közterület-használati díj fizetése alól a magánszemélyek, a társasházak és a lakásszövetkezetek, valamint az állami és önkormányzati intézmények mentesülnek, amennyiben az edényzet elkerített, a kerítés zárható, valamint a bekerített terület és a kerítés tisztán tartásáról gondoskodik.”

Ezt két éve úgy módosították, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek 2019. december 31-ig a hulladéktárolót annak bekerítése és zárhatóvá tétele nélkül is tárolhatják közterületen, amennyiben közterülethasználati megállapodást kötnek az önkormányzattal. A vállalkozások és a gazdálkodó szervezetek a gyűjtőedényeiket csak az ingatlanon belül tárolhatják – ha ez nem megoldható, akkor zárható tárolóedényben, díjfizetés ellenében tárolhatják a közterületen.

A tavaly decemberi képviselő-testületi ülésen a bekerítés és zárhatóvá tétel határidejét tolták el további fél évvel, 2020. június 30-ig. Azt már csak a történeti hűség kedvéért tesszük hozzá, hogy Boda Bánk László, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője egy módosító indítványt nyújtott be a legutóbbi közgyűlésen, amiben a közterület-használat ingyenességét javasolta, ezt azonban nem szavazta meg a testület.

A szemeteskonténerek bekerítése és zárhatóvá tétele kezdetektől fogva megosztja a lakosságot. A szakemberek szerint olyan kellemetlenségeket lehet majd így visszaszorítani, amelyek sok ember környezetét tették elviselhetetlenné. Az elmúlt években több lakóközösségtől érkezett jelzés, hogy illetéktelenek dobálják szét a kukák tartalmát, vagy pedig szemetet tesznek a lakótömbök előtt álló tárolóedényekbe, ezzel megtelítve azokat. Mint mondják, ezzel az intézkedéssel megelőzhető, hogy idegenek is hozzáférjenek a közterületen elhelyezett hulladéktároló edényekhez.

A leggyakoribb jelenség ugyanis, aminek a módosítással az elejét lehet venni, a szeméttárolókból a hulladék kipakolása. Természetesen ez a nem túl esztétikus, de annál hatékonyabb módszer emellett a rongálások ellen is megfelelő védelmet nyújthat, összességében tehát jelentősen javíthatja a város köztisztasági állapotát. A széthagyott szemét ráadásul nemcsak csúnya látványt jelent, hanem a hulladék elszállításáért felelős szolgáltatóra is plusz terheket ró.

Akik az intézkedéssel szemben kritikusak, úgy vélekednek, a kukák zárhatóvá tétele csak még szemetesebbé teszi majd az utcákat, ugyanis az emberek jelentős része inkább leteszi majd a hulladékot a zárt konténer mellé, mintsem hogy másik kukát keressen. Sokan már most arról panaszkodnak, hogy befagy a kukaketrec zárja a mínuszokban, vagy ha fent felejtik a negyediken a kulcsot, akkor sokan inkább a szomszéd (még) szabadon álló szemetesedényt választják. Így alakul ki az utcakép a szabadon álló, teljesen telített kukák és az elkerített, félig üres konténerek látványával.

Azt talán senki nem vitatja, hogy a tényleges megoldás elsősorban nem a helyi politikusok, hanem a tatabányaiak kezében van: nagyon sok múlik a lakosság hozzáállásán. A megelőzés ugyanis mindig hatékonyabb (és nem utolsó sorban költséghatékonyabb), mint az utólagos takarítás. A helyi jogszabályi háttér pedig – ha hamarabb nem is –, a június 30-i határidő közeledtével egészen biztosan ismét napirendre kerül majd…

Felszámolnák a szeméttengert

A hulladékkérdés globális környezeti probléma, erre reagálva a kormány tavaly átfogó programot dolgozott ki a szemetelés megelőzésére. Ennek értelmében a kormány, a lakosság és a vállalatok összefogására van szükség a szemetelés és az illegális hulladéklerakók visszaszorítása érdekében. Ennek keretében 240 millió forintos pályázatot írtak ki az önkormányzatok számára az utak mentén, város szélén elhagyott illegális szemétlerakók felszámolására.