Elismerés

2020.01.06. 17:30

A tatabányai Szálka Stúdió Univerzoom előadása nívódíjat érdemelt ki

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón mutatták be az előadást, majd egészen az országos döntőig meneteltek, ahonnan egészen a nívódíjig vezetett az út.

S. G.

Forrás: Beküldött

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó és az Országos Diákszínjátszó Találkozókon kimagasló eredményt nyújtanak. A közelmúltban a Magyar Szín-Játékos Szövetség által szervezett Fesztiválgyőztesek Fesztiválján (FESZT-FEST) Solténszky Tibor Nívódíjat kaptak az Univerzoom című előadásukért. Tara Andreával, az Árpád Gimnázium Szálka Stúdiójának vezetőjével beszélgetünk.

– Az Univerzoomot Tatabánya után az ország több fesztiválján is bemutatták. Lesz folytatás?

– A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón mutattuk be elsőként, majd továbbjutottunk a regionális, később az országos döntőbe, és innen ajánlással a FESZT-FEST-re, ahol nívódíjat kaptunk. Az amatőr színjátszók számára ez a legrangosabb elismerés. Ha tíz előadást megél egy darab, akkor már beteljesítette a küldetését. Az Univerzoom az ötödiknél tart.

– A stúdió az elmúlt tíz évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Minek köszönhető a siker? Vannak állandó tagjaik?

– Nincsenek. Minden tanévben tiszta lappal indulunk, nem tudom, kikkel fogok együtt dolgozni. Két csoportot hozunk létre, tíz-tizenöt diákkal. Nehéz bevonni a fiatalokat, mert kilencediktől nagyon le vannak terhelve. Pedig ez a teljesítményüket is javítja. Fejleszti a kreativitást, a két agyfélteke összehangolt működését, és ezáltal könnyebben érhetnek el jó eredményeket a tanulásban is. Sokáig azt gondoltam, ha létrejön egy olyan csoport, ami szakmai eredményeket ér el, az vonzó lehet a gyerekeknek. De nem a minősítések, hanem az egymás közti viszonyok a meghatározóak. Van, aki a barátja, ismerőse miatt jön, mások amiatt járnak a Szálka Stúdióba, mert tőlem akarnak tanulni. A lényeg, hogy jöjjenek.

– Akkor meglepetéseket tartogatnak a tanévkezdések…

– Igen. Egy állandó szereplőnk van: én. Jó esetben az előző évi kiscsoportból marad néhány tanuló. Az újonnan érkezőket aztán hamar meg kell ismernem, hogy megfelelő darabot, szerepeket tudjak választani nekik. Tavaly az egyik találkozón a zsűri azért marasztalt el, mert a csoport minden tagja szerepelt, és szerintük „díszletnek” használtam néhány gyereket. De aki ott akar lenni, annak találnom kell neki való feladatot. Az évek alatt nagy rugalmasság alakult ki bennem: bizonytalan a gyerekek összetétele, a bemutatandó darab, és még a próbák időpontját is nehéz összehangolni.

Az előadás annyira sikeresnek bizonyult, hogy Nívódíjjal jutalmazták (Fotó: Beküldött)

– Mi viszi előre?

– A gyerekek vágya, hogy szeretnének színpadra állítani valamit. Még két diákért is érdemes lenne…

– Drámaórákat is tart az Árpád Gimnáziumban. Az ott tapasztaltak is beépülnek a Szálka Stúdió előadásaiba?

– Igen, de az órákon általában az adott korosztályhoz illő drámás formákkal dolgozunk. A drámapedagógia és a diákszínpad más-más eszközöket használ, de sok a közös pont.

– Az Univerzoom tükröt állít elénk. Kegyetlenül őszintét.

– Még nyolcadikos korukban osztályfőnöki órákon felolvastam a diákoknak A kis herceget. A regény több olyan témát érint, amelyekről a tanmenet szerint is beszélni kell. Általában azt mondják: ez a mű a barátságról, a szeretetről szól, pedig ennél sokkal bonyolultabb. Egy pszichoanalitikus elemzést olvasva jöttem rá arra, alkalmas a különböző generációk közötti viszonyok bemutatására. Kiderült, ez érdekli a gyerekeket is. Így állt össze a darab a fejemben: egy család története, ahol a gyerek szüleivel és nagyszüleivel való viszonya jelenik meg. A szülők mérhetetlen elvárásait a nagyszülő elfogadó szeretete ellensúlyozza. Ám mindent összeroppan, amikor megjelenik a demencia a nagyszülőnél. Igazából ez a legnagyobb tét az előadásban: valaminek az elvesztése. Végleg. Vannak a csoportban olyanok, akik már szembesültek mindezzel.

– Hogy áll össze a darab egésszé?

– Jeleneteket alkotunk, hogy ezeken keresztül derüljön ki a gondolkodásuk. Ezek általában egyszerű dialógusok, amelyek színpadon nem élnének meg. Ezek felhasználásával írom a szövegkönyvet, és így már a jelenetek egymásra épülnek, és vannak benne fordulatok.

– Szereposztás?

– Fontos a személyiségükhöz igazított szerep, a terhelhetőség. Sokukat nyomasztja, hogy rájuk irányul a figyelem. Az elsődleges cél, hogy jól érezzék magukat. Meg kell hát találni azt a szerepet, amelyben ez megvalósul. Az Univerzoomban a szerepváltások miatt még azt is figyelembe kellett venni, hogy kinek mikor volt az előző megszólalása.

– Hogyan látták a gyerekek az Univerzoomot? Magukat a darabban?

– Részeket láttak belőle. Bizonytalanok voltak abban, hogy ez a színházi nyelv érthető a nézőknek is. Próbanézést szerveztem, ahol a nézői visszajelzések győzték meg őket arról, hogy érvényes az, amit csinálnak.

– Mit szóltak a szülők?

– Támogatják a gyereket, vannak, akik minden fellépésünkre eljönnek. Volt korábban olyan előadás, ahol egy szülő aggódott, amikor felismerte a gyerekét érintő problémát egy szituációban, de átbeszéltük, hogy mindez az adott probléma feldolgozását segíti. Színházzá lehet oldani a feszültséget.

Univerzoom

A Szálka Stúdió naprendszerét tizenkét bolygó alkotja. Az Árpád Gimnázium nevű galaxisban találhatóak. A bolygók forgási sebességét pedig tanévekben mérjük. A naprendszer egyik legnagyobb rejtélye a B 612-es kisbolygó. Neked vannak vulkánjaid? Élnek a bolygódon tigrisek? Ki a te rózsád? Tudsz rajzolni óriáskígyót vagy akár bárányt? Milyenek a te szüleid? Mi leszel, ha majd nagy leszel? Szereted hallgatni a csillagokat? Mit jelent az, hogy valami múlékony? Láttál már csodás naplementét? Egyáltalán: neked milyen a bolygód? Ilyen, és ehhez hasonló fontos kérdésekre keresi a választ az Univerzoom című életjáték, amely a Magyar Szín-Játékos Szövetség által szervezett Fesztiválgyőztesek Fesztiválján (FESZT-FEST) Solténszky Tibor Nívódíjat kapott. Játsszák: Balogh Dzsesszika, Börgöndi Luca, Fekete Zsófia, Ferencz Kristóf, Hoffmann Lotti, Káfony-Házi Hella, Nyitrai Réka, Südi Zsuzsa, Szabó Luca, Tatai-Szűcs Emma, Vető Csongor. Az életjátékot Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című műve alapján Tara Andrea rendezte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában