leköszönő polgármester

2019.10.27. 15:30

Schmidt Csaba: „Az elmúlt kilenc év fejlődésére minden tatabányai büszke lehet”

2006-tól alpolgármesterként, 2010-től a város vezetőjeként dolgozott. Nagyot változott az elmúlt években Tatabánya és a magánélete is: óriási beruházások történtek, s megszülettek hármas ikrei. A választáson ismét indult polgármesterjelöltként, ám nem ő kapta a legtöbb szavazatot. Ennek okáról és terveiről is kérdeztük Schmidt Csabát.

Sugár Gabi

– Hogy van? Kipihente magát?

– A hivatali átadás-átvétel előkészítése mellett sok feladatot adott a következő időszak frakciómunkájának a megszervezése is. Nem sok idő volt pihenésre. Mindenekelőtt nagyon szeretném megköszönni a tatabányaiak bizalmát! Alpolgármesterként 2006-tól, polgármesterként 2010-től szolgáltam a várost, s azt gondolom, ez volt a legnagyobb megtiszteltetés, amit a tatabányai emberektől kaphattam. A jövőben is a város fejlesztésén fogok, fogunk munkálkodni, hiszen – ahogy a kampányban is elmondtuk: – nekünk Tatabánya az otthonunk.

– Szoros küzdelemben ugyan, de alulmaradt Szücsné Posztovics Ilonával szemben. Ön is meglepődött?

– Városépítő munka folytatására készültem, de aki politikával foglalkozik, számítania kell nem várt forgatókönyvekre is. Azt látjuk, hogy Tatabányán nem a város elmúlt ötéves fejlesztéseiről szólt a választók nagy részének a döntése; úgy tűnik, mintha országos kérdésben foglaltak volna állást.

– Az otthon maradók határozták meg a választás kimenetelét?

– Az eredményből az tűnik ki, hogy az ellenzéki szavazók október 13-án aktívabbak voltak.

Schmidt Csaba frakcióvezetőként és képviselőként folytatja (Fotó: Zantleitner Ingrid / 24 Óra)

– A Fidesz–KDNP jelöltjeire egyéni választókerületekben is kevesebben szavaztak. Ennek mi lehetett az oka?

– Említettem, azt feltételezzük, hogy az országos kampány is befolyásolta a tatabányai választókat. Voltak olyan események egy szomszédos megyeszékhelyen, amelyek jelentős publicitást kaptak, és aktivizálták az ellenzéki szavazókat. Így az ellenzék jelöltjei közül sokan ismeretlenül kerültek be a közéletbe, legtöbbjük mégis a párttámogatásnak köszönhetően nyert. Meg kell vizsgálnunk városi szinten és körzetenként is a hibáinkat. Biztosan mi is hibáztunk, például a döntéseink miértjét több esetben jobban ki kellett volna bontanunk.

– Van már kiemelhető eredményük a beszélgetéseiknek, elemzéseiknek?

– Több energiát kellett volna szánnunk a kisebb és nagyobb beruházásokkal kapcsolatos döntések érintettekkel történő megbeszélésére, főként kampányidőszakban, mikor az ellenfél a legkisebb dolgot is fel tudja nagyítani. Példával érzékeltetném: Dózsakertben tavaly elkezdtünk egy fasorfelújítási programot. Régi, balesetveszélyes ezüstjuharfákat vágattunk ki és ültettünk helyettük újakat. Egyetlen panaszt sem kaptunk. A közelmúltban parkolóbővítések miatt tettük meg ugyanezt, s városi szintű felháborodást váltott ki, mert valószínűleg nem magyaráztuk el eléggé a hátterét, hogy a fasor cseréje mindenképpen indokolt, és pótoljuk a fákat. Főként a más városrészben élők számára tűnhetett úgy, mintha néhány parkolóért fákat vágtunk volna ki, pedig ez nem így volt.

Szükség volt áldozatokra

Az elmúlt években óriási változások történtek Schmidt Csaba magánéletében is, hiszen hármas ikrei is születtek. „Áldozatokra van szükség ahhoz, hogy az ember polgármesterként el tudja látni a feladatát. Három meghatározó dolog van az életünkben: munka, család, hobbi és kikapcsolódás – mondja Schmidt Csaba, a város leköszönő polgármestere. – Ahhoz, hogy a munkámat és a családi vállalásaimat is el tudjam látni, csökkentettem a hobbimra és a barátaimra szánt időt. Arra az időre nem nagyon emlékszünk a feleségemmel, amikor a gyerekek egészen kicsik voltak. Igen nehéz időszak volt, de hihetetlen, hogy múlik az idő, ma már öt és fél éves ovisok mind a hárman.”

– Végiggondolta már, hogy ön esetleg hol vétett hibát a választások előtt?

– A városban tervezett fejlesztések mindegyikét megvitattuk a tatabányaiakkal, például a Tatabánya 2020 program elfogadásakor, amelyet a civil szervezetek mellett a gazdasági, a kulturális, az oktatási élet szereplőivel közösen állítottunk össze. A beruházások indítása előtt is megkérdeztük a tatabányaiak véleményét; a sportcsarnok és a Csónakázó-tó esetében is voltak alternatívák, amelyek között választhattak a városlakók. Ezt követően a tervezés, a közbeszerzés, az építés szakaszaiban a sok párhuzamos beruházás okozta leterheltség miatt elmaradt a folyamatos párbeszéd, ami félreértésekhez vezethetett. Ezeket az ellenzéki portálok ki is forgatták. Öt parkot újítottunk fel az elmúlt öt évben, 750 fát ültettünk, ennek ellenére az egyik legtöbb támadást ebben a kérdésben kaptuk a kampányban, ami azt jelenti, valamit hibáztunk a kommunikációban.

– Izgalmasan alakul a testület összetétele. Elkezdték már az egyeztetéseket?

– Megalakult a Fidesz–­KDNP frakciója. A frakcióvezetésre engem kértek fel, és megválasztottuk a tárgyalódelegáció tagjait is. Célunk továbbra is, hogy a város fejlesztéséért dolgozzunk, és Tatabánya továbbra is az egyik legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely legyen az országban. Mi nem fogunk koalíciót kötni, ügyek mentén működünk együtt. Mindenekelőtt a másik oldal hat pártjának kell kidolgoznia a saját álláspontját. A polgármester asszonyé a feladat, hogy javaslatot tegyen a frakcióknak az együttműködés módjára, ha ezt megismertük, akkor tudunk tárgyalni és megkeresni a kompromisszumot a város érdekében.

– Beszéltek már a polgármester asszonnyal?

– A választások éjszakáján már felhívtam a polgármester asszonyt, és gratuláltam. Később volt egy rövid beszélgetésünk, ahol az elvekről tárgyaltunk, de még konkrétumokról a város irányításával kapcsolatban nem volt szó.

– Az elmúlt tizenhárom évben mire a legbüszkébb?

– Kilenc éve, amikor megkaptuk a felhatalmazást, hogy nyolcéves szocialista kormányzás után állítsuk talpra az országot, a várost, a legfontosabb kérdés a munkahelyteremtés volt. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezt a vállalásunkat teljesítettük, s az akkori négyezer munkanélküli számát ezer alá tudtuk csökkenteni. Valljuk: ha munka van, minden van. Ma már ennél is sokkal több munkahelyet hoztunk létre, amely a családok, a vállalkozások gyarapodásának az alapfeltétele. Fontos, hogy a kulturális intézményeket, szép közösségi tereket az emberek igénybe is tudják venni. Első nagy projektem alpolgármesterként a Gyémánt Fürdő volt 2007-ben, majd az Óváros megújítása: a Május 1. park, a Szent Borbála út, a Tulipános Ház, majd az Árpád Gimnázium, a szakképzési centrum, a volt bányakórház megmentése… és még sorolhatnám. Ez utóbbi azért is fontos, mert valamilyen módon mindenki kötődik az épülethez. Én is itt születtem. Nemrég jelent meg kormányhatározat arról, hogy az építkezés első ütemének megvalósításához az egyház megkapja a hiányzó 1,2 milliárd forintot. A pluszforrás biztosítását együtt lobbiztuk ki Bencsik János képviselő úrral.

Áder János, Schmidt Csaba és Szita Károly az Megyei Jogú Városok Szövetségének tatabányai közgyűlésen 2018-ban (Fotó: Hagymási Bence / 24 Óra)

– Vannak olyan beruházások, amelyeket szívesen befejezett volna polgármesterként?

– A Modern városok program minden fejlesztését fontosnak tartom a város életében, s mindegyik befejezésében szerettem volna részt vállalni. A tizenhétből négyet már befejeztünk, öt még folyamatban van, és többnek a közbeszerzése is folyik. Rengeteget dolgoztunk a vasútállomás átépítésének előkészítésén, de a konkrét döntések kormányzati részről nem születtek meg. Ez a munka kívülről nem látszott, de sokat egyeztettem a MÁV-val, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Szervezettel és a minisztériummal. A tárgyalásokban a város közvetítőként vett részt, a megvalósítás nem a város kezében van – ahogy a katolikus gimnázium építésénél sem. A fejlesztésről többször tárgyalt már a kormány, de további alternatívák kidolgozását kérte, melyekre a NIF és MÁV kapott megbízást. Itt a szakemberek még nem találták meg a megoldást, hogy miként lehetne peronokat az akadálymentesítés érdekében szélesíteni.

– Ezt sajnálja a legjobban?

– A tatabányaiak számára ez volt és maradt az egyik legfontosabb feladat. Polgármesterként pedig mindig azaz elsődleges megoldandó probléma, amelyet a város lakói feladatként tűznek ki. Nagy lépést tettünk meg, hiszen a kormány beemelte a Modern városok programjába a fejlesztést, és forráskeretet is biztosított, de még konkrét döntés a fejlesztés indításáról nem született.

– A most folyó beruházások milyen stádiumban vannak? Változtathatók?

– Bízom benne, hogy a választás után a hangzatos megszólalások leülepednek, és a polgármester asszony s a képviselők alaposan informálódnak a városi nagyberuházásokról. Erre a kampány során nem került sor. Aláírt közbeszerzésen, szerződésen lehet változtatni, de ezeket a változásokat nagyon alaposan indokolni kell. Minden pályázat esetében a változtatás forrásveszteséggel járhat, azaz pénzbe kerül a városnak. Mi nagy körültekintéssel terveztük a beruházásokat, így a parkfelújításokat is. Az elmúlt öt évben négy parkot már felújítottunk, s nem kaptunk negatív kritikát. A Csónakázó-tónál is 256 fa ültetését terveztük. Nem gondoljuk, hogy bármelyik beruházás tökéletes lenne, biztosan mindegyiken lehet javítani, ha valakit a jó szándék és nem a rombolás vezet.

Schmidt Csaba az ebuszjegy-rendszer bevezetése kapcsán szervezett tájékoztatón (Fotó: Zantleitner Ingrid / 24 Óra)

– Milyen feladatokra készül?

– Szeretnék körzeti képviselőként és frakcióvezetőként is a városért dolgozni, és továbbra is nagyon érdekelnek a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdések. Emellett keresem, hogyan tudom más területeken is szolgálni a közösséget. A választás után is nagyon sok biztatást, támogatást kaptam kollégáktól, városi emberektől, akik elismerték a munkánkat, munkámat. Azok az emberi kapcsolatok, amelyekre a város fejlesztését lehetett építeni, megmaradnak, s azon fogunk dolgozni, hogy az itt meglévő tudás és erő a város további előrelépését szolgálja. Ehhez kérjük továbbra is a tatabányaiak támogatását. Azt gondolom, hogy az elmúlt kilenc év fejlődésére minden tatabányai büszke lehet.

Ezek is érdekelhetik