Több ezer tégla érkezett a különleges tatabányai találkozóra

Az első égetett téglák az ókori Mezopotámiából, egy, a Krisztus előtt 5000 körül épült csatornából kerültek elő. A gyűjtés szenvedélye is évezredekre nyúlik vissza. A bélyeges téglák lajstromba vételének, illetve „beszerzésének” története viszont jóval fiatalabb tevékenység. A Baj községben alapított Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete csak 2007-ben kezdte meg működését, és immáron tizenkét esztendeje dr. Herczig Béla alapító az elnöke. Mivel a szervezet közhasznú, így a közgyűléseik rendszeresek. A tizenharmadiknak a megyeszékhely üdülőövezete, Síkvölgy adott otthont.

A szakmai fórum előtt – a hagyományokhoz híven – a téglák csereberéje vitte a prímet. A kétszáz tagot számláló egyesületből mintegy száznyolcvanan vettek részt a programon, és nagyjából a felük, jeles, bélyeges, pecsétes téglával megpakolt utánfutóval vagy kisteherautóval érkezett az eseményre, amely egy ideje már nemzetközi. Most is jöttek Szlovákiából, főleg magyar ajkúak, de akadt cseh, szerb, ukrán, sőt, litván téglahalmozó is.

– Összességében több ezer tégla „érkezett” a közgyűlés helyszínére – jegyezte meg dr. Herczig Béla. – Bizonyára vannak a cserére szánt darabok között római koriak is. A nálam lévő mintegy negyven-ötven közül a legidősebb egy bizonyíthatóan 1691-ben készült darab.

A szavakat tett követte, az egyesület elnöke nem volt rest, és kezébe kapta azt az égetett építőanyagot, amelyen a pecsétet maga az évszám képviselte. Beszélgetésünk közben egyre nagyobb lett a síkvölgyi lovardában a nyüzsgés. A cserebere akció beindulhatott, mert egyre többen sétálgattak téglákkal a kezükben – meglehetősen – célirányosan.

– Már az 1700-as évek végétől általánossá vált ennek az építőanyagnak a jelölése hazánkban. Azaz ez az idő nevezhető a virágkor kezdetének. Mégis a XVIII. század végén, a XIX. elején készült bélyeges téglák számítanak egyfajta Hungarikumnak is – fogalmazott a téglagyűjtők vezetője. – Arról van ugyanis szó, hogy ilyen nagy mennyiségben, akkoriban, a világban csak a történelmi Magyarország területén készítettek jeles, pecsétes vagy bélyeges – szakmailag mindegy pontos megjelölés – égetett téglákat.

De a nagy téglagyártási és jelölési kedvnek akadnak azért előzményei is. Dr. Herczig István elmesélte, hogy az 1500-as évek végétől a Kárpát-medencében már minden várkapitánynak saját monogramos téglája volt, és ez a tendencia mintegy 170 éven keresztül egyszer sem szakadt meg.