A tatabányai kórház orvosigazgatója hidat keres az elmélet és gyakorlat között

– A tudomány elnevezés egy kicsit misztikus a laikus emberek számára – kezdi dr. Dombi J. Péter. – Általában egyfajta elméleti munkára gondolunk, amelyet a világ elől hermetikusan elzárva, laborban végeznek a professzorok. Ez fontos, alapvető része a tudományos tevékenységnek, de ennél jóval többről van szó. Az elméleti kutatások mellett nagyon fontos többek között a gyakorlati megfigyelések összegzése is.

Mire gondol, amikor ezt állítja?

Tán nem sokan sejtik ezt, de a tudomány nap mint nap jelen van az életünkben. Minden szakmában léteznek nyilvánvalóan követendő szabványok, protokollok, amelyek elméleti felvetésből indulnak. A felvetések elemzése, igazolása, rendszerbe foglalása is a tudomány területébe tartozik. Fontosak a hétköznapi gyakorlatban a tudományos igényű megfigyelések, majd azok rendszerbe foglalása is. Egyszerűen fogalmazva: a tudomány eredményeit használjuk a gyakorlatban, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok összegzése tudományos igényű megfigyeléseket eredményezhet. Így született meg például egy betegregiszterünk a vérképzőszervi betegségekhez kapcsolódóan. Betegadatokat gyűjtöttünk, majd levontuk a kezelésekre vonatkozó törvényszerűségeket. Informatikai rendszert is fejlesztettünk, amely segítségünkre van a terápiás döntéseknél. Eredményeinket pedig szaklapokban is közöltük.

Milyen formában segíti a Magyar Tudományos Akadémia a regionális munkát?

A szervezet szakbizottságokat, munkabizottságokat hozott létre, illetve különféle szakmai fórumokat szervez, hogy az új ismereteket, eredményeket a hétköznapok szintjén is megismerhessük. A regionális bizottságok tehát egyfajta közvetítő szereppel bírnak, hidat képeznek az elméleti tudás és a gyakorlati megvalósítás között. Emellett támogatják azokat a fiatalokat is, akik tudományos munkát is végeznének, pályázatokat indítanak kutatóknak, ifjú tehetségeknek, valamint szaklapokban publikálnak.

Ön a kórház orvosigazgatói posztján kívül már az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Orvostudományi Szakbizottságának elnöki tisztségét is betölti.

Igen, meglátásom szerint ez egy igen megtisztelő feladat. Fontos, hogy Komárom-Esztergom megye is képviseltesse magát a régiós szervezetben.

Nemrégiben a szakma jeles képviselőinek közreműködésével szerveztek konferenciát a megyeszékhelyen, illetve Tatán.

Valóban. A cél az volt, hogy összevessük a gyógyításban szerzett tapasztalatokat. Ezen a konferencián az orvostudományi szakbizottság minden munkabizottsága részt vett. A szakemberek határterületi kérdésekről, betegségek kezelhetőségéről is konzultáltak, hasznos tudnivalókkal gazdagodhattak a két városban.

Névjegy

Dr. Dombi J. Péter 1954. július 18-án Bábolnán született. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett 1979-ben, belgyógyász, hematológus, onkológus szakorvos. A Szent Borbála Kórházban 1979 óta dolgozik. Az MTA veszprémi orvostudományi bizottságának titkára, a hematológiai szakág elnöke. Részt vett számos betegszervezet, valamint a Kassay-díj és a Csiffány Tamás Emlék Díj létrehozásában. Megyeszerte ismert társadalmi szerepvállalásáról mint „segítő jóbarát”. Nős, fiai Dombi Ákos közgazdász és dr. Dombi Ádám orvos, nevelt fiai Kende Péter wellness-szakértő és Kende Gábor, aki vendéglátással, marketinggel foglalkozik. Hobbija a természetjárás, illetve a zenehallgatás.

A Magyar Tudományos Akadémia a hetvenes években hozta létre a régiós tudományos szak- és munkabizottságait. Így jött létre az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB), amelyben megyénken kívül Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Fejér megye szakemberei dolgoznak. Dr. Dombi J. Péter az orvostudományi szakbizottság elnöki tisztségét tölti be.