A XII-es akna tragédiája: 81 hősi halott a tatabányai bányarobbanásban

68 évvel ezelőtt a mai napon a magyar szénbányászat legsúlyosabb szerencsétlensége történt a tatabányai XII-es aknában. 1950. december 30-án az éjszakás műszakba 113 tatabányai, vértesszőlősi, héregi bányász szállt le. 23 óra 20 perckor a mélyben nagy területre kiterjedő sújtólég- és sorozatos szénporrobbanás történt, melynek következtében 81 bányász hősi halált halt.

A lent rekedt 32 sérültet a bányamentők hozták a felszínre. A berobbanó metán és szénpor elképesztő pusztítást végzett.

A Bányász Hősök Emléknapja lett a tragédia napja

Schmidt Csaba polgármester ünnepi beszédében kiemelte: csaknem ötszáz bányász áldozta az életét azért, hogy fejlődő és stabil gazdaság legyen Magyarországon. Évtizedekig követelt áldozatokat ez a nehéz munka. A Bányász Hősök Emléknapjává nyilvánított december 30-án történt a legsúlyosabb tragédia.

Az ünnepségen Gedő Attila címzetes esperes közös imára hívta a jelenlévőket, majd Poroszlay Sándor szavalt el részleteket Sík Sándor: A bánya című verséből.

Az emlékezésen közreműködött a Rozmaringos Bányász Egylet, majd a program zárásaként a város vezetői és a bányász hagyományőrző szervezetek képviselői elhelyezték az emlékműnél a kegyelet virágait.

Emberi mulasztás okozta a szerencsétlenséget

A Dunántúli Napló 1951. január 13-i számában közölte a Bánya- és energiaügyi minisztérium jelentését a robbanásról:

„A tatabányai II. akna 928-as munkahelyén volt a robbanás főfészke, ahol a bányabiztonsági szabályzat tilalma ellenére, metángáz jelenlétében paxittal robbantottak;. A bányarendészeti szabályzat sujtó- léges bányákban csak sújtólégbiztos robbanóanyag (ú. n. nitrocertusit) használatát engedélyezi.

A paxittal való robbantás eltiltása az akkori üzemvezető feladata lett volna, de vétkes könnyelműségből nem tiltotta meg, illetőén nem akadályozta meg a paxittal történő robbantást.

A 925-ös munkahely közelében volt egy omlasztott, azaz már kivájt bányarész. Az omlasztásban a becslés szerint körülbelül 250-300 köbméter metángáz halmozódott fél. A robbantásnál ez a metán gázmennyiség felszabadult, és előidézte a sújtólégrobbanást, amely a bánya különböző részein sorozatosan szénpor robbanást is kiváltott.

A robbanás dinamikus hatása olyan nagymértékű volt, hogy a bánya területén a légvezetékre beépített légelzáró ajtókat szétzúzta, és így az egész bánya levegő nélkül marad. Ez okozta, hogy a robbanás színhelyétől távolabb eső munkahelyeken foglalkoztatott bányászok, akiket a robbanás nem ért el, levegő hiányában a szerencsétlenség áldozatai lettek. Hogy szerencsétlenség következett be, közrejátszott az is, hogy a metángázos 928-as munkahelyet az előírás ellenére nem szellőztették megfelelően. „

A jelentés kitért arra is, hogy akkoriban a XII-es számú Rehling Konrád-akna volt leginkább sújtóléges a tatai medencében.

További részleteket a 24 Óra december 31-i számában olvashatnak.