2018.11.21. 11:30
Diabétesz: eletet is menthet a tudatos megelőzés
Életet menthető tanácsokkal készült a diabétesz világnapjára a Tatabányai Cukorbetegek Klubja. A szakemberek a diabétesz és a láb, valamint az ebből adódó betegségek lelki problémáiról tartottak előadásokat.
Életet is megmenthető tanácsokkal készült a diabétesz világnapjára a Tatabányai Cukorbetegek Klubja.
Fotó: Dallos István/24 Óra
A diabétesz világnapja alkalmából rendezett programot az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékeinek zenés műsora nyitotta meg. Hídvégi Annamária, a Magyarországon elsőként vércukormérőt gyártó cég stratégiai tanácsadója a cukorbetegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összegezte előadásában. Elmondta, hogy kétszer annyian is lehetnek a diabéteszesek, mint ahány betegről tudnak, ugyanis sok esetben csak későn, vagy egyáltalán nem ismerik fel a cukorbetegséget.
415 millió embert érint
Minden évben november 14-én tartják a diabétesz világnapját. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. A cukorbetegek száma egyre nő, világszerte megközelítőleg 415 millió ember mindennapjait nehezíti a diabétesz – tudtuk meg a megyei cukorbetegek egyesületének rendezvényén, aminek lebonyolítását a tatabányai klub vállalta.
Hozzátette, hogy legalább ennyien vannak azok, akik a betegség előállapotában vannak. Ők azok, akik ha nem változtatnak az életmódjukon, öt-tíz éven belül cukorbetegek lesznek.
Hídvégi Annamária nem fertőző világjárványként jellemezte az inzulinhiánnyal járó betegséget. Elmondása szerint a diabéteszesek 90 százaléka 2-es típusú, úgynevezett életmód okozta cukorbetegségben szenved. A diabétesz ezen formája 80 százalékban megelőzhető a helyes életmóddal és táplálkozással (megfelelő szénhidrát anyagcserével), valamint testmozgással.
A stratégiai tanácsadó szólt a diabétesz következményeiről, azok megelőzéséről. Kifejtette, Magyarországon indokolatlanul nincs a figyelem középpontjában az úgynevezett diabéteszes láb. Az országban évente három-négyezer lábamputációt hajtanak végre, ezért nagyon fontos lenne, hogy a betegséggel küzdők naponta csupán tíz percig vizsgálják meg a lábukat, és probléma esetén merjenek orvoshoz fordulni.
Dr. Dombi Péter, a Tatabányai Szent Borbála Kórház orvosigazgatója a Dr. Kassay-Farkas Sándor diabetológiai díjat idén Bíró Mihálynénak, a tatabányai klub vezetőjének adta adta át a cukorbetegek gondozásában, ellátásában végzett munkájáért. A plakett, az oklevelél és pénzbeli jutalom minden évben annak jár, aki munkájával, gyógyító tevékenységével sokat tesz a betegek gyógyulásáért.
Forgó Pál biológus a cukorbetegség lelki tényezőiről tartott előadást a megyeszékhelyen. Mint megtudtuk, komoly probléma, hogy sokan az egészség elvesztésétől való félelem miatt csak későn fordulnak orvoshoz. Véleménye szerint viszont a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság. A szakember felvázolta és elmagyarázta a különböző betegtípusokat.
Mint megtudtuk, vannak a tagadók, akik a félelem miatt tagadják, hogy bármi bajuk lenne, de előbb-utóbb ők is orvoshoz kerülnek, sokszor későn. A „túlzók” szintén a félelem miatt nem találják a gyógyulás módját. Harmadik betegtípus a „küldött beteg”, aki sokszor a gyógyszert sem váltja ki, és olyanok is vannak, akik a betegségből valahogyan profitálnak, ezért nem akarnak meggyógyulni.