Konferencia őrizheti a megyei zsidó közösségek hűlt helyét

A Komáromi Zsidó Hitközségtől Kehila-díjat vehetett át a régió zsidó közössége érdekében kifejtett munkájáért Szűcs József. A mocsai pedagógusnak az idén jelent meg Hűlt helyek című kutatása, amely a Mocsán élt, ám a Holokauszt után teljesen eltűnt zsidó közösség történetét dolgozta fel.

Ezzel a könyvvel érdemelte ki a szlovákiai szervezettől Szűcs József az elismerést, amely, ahogy fogalmazott, óriási lökést adott neki, hogy folytassa ezt a munkát. A cél most az, hogy kiterjessze a kutatást a térség kistelepüléseire, és azoknak is arcot, történetet adjon, akiknek az embertelenségben csak hűlt helye maradt. Ennek érdekében hamarosan konferenciát is szerveznek Kocson.

– A könyvbemutató óta újabb nevekkel, információkkal bővült az anyag. Megtudtuk például azt is, hogy az egyik, Mocsáról elszármazott, munkaszolgálatról hazatérő túlélő brutális gyilkosság áldozata lett a hatvanas években Budapesten, ahova költözött. Az alkalmazottja ölte meg, mert nem adott neki kölcsön. A zsidó hitközség révén pedig a közeljövőben egy mocsai leszármazottal is felvesszük a kapcsolatot – árulta el Szűcs József, aki olyan leszármazottakkal is találkozott, akikben olyan mély nyomot hagyott a zsidóüldözés, hogy a mai napig rettegve élnek.

Neves előadók érkeznek a faluházba

Mint megtudtuk, a Holokauszt Emlékközpont szervezésében és segítségével érkezik majd a fórumra a két főelőadó: Bányai Viktória a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetéből a zsidók 1840 utáni szabad letelepedésének társadalom- és gazdaságtörténeti hatásairól, míg Dr. Csapody Tamás PhD, habil. egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetéből a Bortól Zundorfig tartó halálmenetekről tart majd előadást. Mellettük a megyei zsidó közösségről ifj. Gyüszi László, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, a komáromi Holokauszt-sorsokról Számadó Emese történész-régész, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója, a megyei zsidóság II. világháború utáni sorsáról Mátraházi Ferenc történelemtanár tart majd előadást, míg Szűcs József a mocsai és a kocsi zsidóságról.

A Holokauszt Emlékközpont teljes mellszélességgel a kutatás mellé állt, amelyben a kocsi Szegedi Sándor is segíti a mocsai pedagógust.

– Végigjártuk a környékbeli kistelepüléseket és felajánlottuk a kiadványt, valamint a kutatást magát is. Kocs az első pillanattól a kezdeményezés mellé állt, befogadta a konferenciát, házigazdaként segíti is azt, ahogy a megyei közgyűlés is támogatja annak létrejöttét – részletezte Szűcs József, aki kiemelte, hogy Kömlődön a polgármesternek van is például a helyi eseményekről szóló helytörténeti anyaga, sőt, a településen a zsidó temetőt is gondozzák. Banán viszont azzal még a polgármester asszonyt is meglepték, hogy községben is állt imaház annak idején. Az épületet, mint megtudtuk, még meg kell keresni, de pontos leírás áll a rendelkezésükre ehhez is.

Van viszont, amivel már „végeztek” a lelkiismeretes kutatók: Kocs vonatkozásában már kigyűjtötték a helyi vonatkozású anyakönyvi és egyéb adatokat például. Most pedig a 28-i konferenciát szervezik, amelynek a helyi faluház ad otthont, és amelyre a [email protected] e-mailcímen még lehet regisztrálni.

A konferencia ideje alatt, mint megtudtuk, megtekinthető lesz A művészet az elmondhatatlan tolmácsa címmel a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványa és a Zachor Alapítvány interaktív vándorkiállítása is.

Szegedi Sándor és Szűcs József a konferencia után a meghívott, kistelepülési kutatásban részt vevő vendégeknek műhelymunkát is szervez. Ez már nem lesz nyitott a nagyközönség részére.