2018.09.15. 12:02
A megyei általános iskolások már „kütyükkel” indulnak iskolába?
A mai fiatalok több mint felének már 14 éves kora előtt önálló számítógépe volt, így manapság egy laptopvásárlással kiegészített iskolakezdés akár százezres költséget is jelenthet, derült ki egy műszaki áruházlánc legfrissebb felméréséből. Míg jegyzetelni a legtöbben – köztük a Komárom-Esztergom megyeiek 63%-a is – még mindig papírra szeretünk, felnőtt korunkra igazi „kütyühalmozókká” válunk.
A Komárom-Esztergom megyeiek ötöde szerint a gyerekeket minél hamarabb, akár már óvodás korukban meg kellene tanítani a digitális eszközök –„kütyük” – használatára. Ez összhangban van az Euronics Műszaki Áruházlánc tavalyi felmérésének eredményével, miszerint minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe.
Ez a vélemény egybevág azon eredménnyel, miszerint a magyarok egyharmada szerint felesleges volt az iskolában olyan tantárgyakat tanulni, amik nem érdekelték a diákokat, hiszen ma már bármilyen információt meg lehet találni az interneten.
Az iskolában azonban válaszadók kétharmada kifejezetten ellenzi a nagymértékű digitalizációt. Az ilyen véleményen levők nem tartják jó ötletnek, hogy már alsó tagozatban is olyan házi feladatot kapjanak a gyerekek, amikhez számítógép használata szükséges. Csupán ötödük gondolja úgy, hogy a jövőben egyre kevesebb tanárra lesz szükség a digitalizáció miatt.
Sokan már általános iskolában kezdik
A felmérés kimutatta, hogy minél fiatalabb valaki, annál korábban kezdi a digitális életet: a statisztika szerint a 20-29 évesek több, mint felének már általános iskolában volt saját laptopja. A 40 felettiek viszont csak egyetemista, illetve főiskolás korukban jutottak hozzá az első ilyen készülékükhöz.
A felmérésben részvevők 40 százaléka szerint már egy általános iskolai évkezdés is százezres költséggel járhat, hiszen laptopra már ilyen korban is szükség van. A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a trend az, hogy a mai fiatalok legtöbben 14 éves koruk előtt kapták meg első laptopjukat vagy tabletjüket Ez azonban jelentős többletköltséget is jelenthet a családoknak.
A témában a generációs eltérések mellett jelentős nemek közti különbség is megfigyelhető. Míg a férfiaknak a harmada, addig a nőknek csupán 8 százaléka kapott általános iskolában saját gépet. Ezzel szemben, vagy ezzel párhuzamosan pedig egyetem alatt a nők 63 százaléka vásárolt vagy kapott saját laptopot.
Sokan kütyümániások
A kitöltők közel háromnegyedének egy vagy két laptopja, tablete vagy asztali gépe van otthon, ám majdnem minden 10. válaszadónál több mint négy ilyen készülék is hever valahol a lakásban. Elenyésző, csupán 2 százaléka azoknak a száma, akiknek egyetlen számítógépe vagy tablete sincs. A „legkészülékfüggőbbek„ a Zala megyeiek, míg Komárom-Esztergom megyében általában maximum egy-két számítógépet tartanak otthon.
A felmérés rámutatott, hogy tanulmányaikhoz vagy munkájuk során a kitöltők kétharmada használ rendszeresen számítógépet vagy laptopot, egyharmaduknak viszont egyáltalán nincs rá szüksége.
Papír vs online
Meglepő vagy sem, a magyaroknak csak közel 15 százaléka gondolja azt, hogy a nyomtatott könyvek kora lejárt, annak ellenére, de a válaszadók 40 százaléka az elmúlt egy évben nem sűrűn vett nyomtatott könyvet a kezébe.
A papírra jegyzetelés azonban még tartja magát, egyelőre többen (56 százalék) szeretnek papírra írni, mint gépelni (44 százalék). Komárom-Esztergom megyében különösen igaz ez az állítás, ugyanis a helyiek közel kétharmada esküszik a kézi jegyzetelésre.
