Egy egész falut lopott meg az, aki elvitte az emlékkövet az extrém alacsony Dunából

A dunaalmási kikötőtől mintegy kétszáz lépésre, lefelé a folyóparton helyezte el Tárnok és Mészáros kőfaragó mester azt az édesvízi mészkőből készült követ, amely azt jelezte, hogy 1933 februárjában addig soha nem látott mélyponton volt a Duna vízállása.

A mostani extrém alacsony vízszintű Dunából azonban, alig egy hete – 2011 után ismét – előbukkant az emlékkő. A helybeliek úgy gondolták, hogy a vörös mészkő mellé helyezik az aktuális dátummal – 2018. augusztus 21. – a párját. Mócher Péter el is készítette az újabb emlékkövet, ám amikor le akarták rakni a másik mellé, addigra a traventínóból faragott eltűnt...

– Az én életemben talán, ha kétszer láttam azt a fehér követ – mondja Ollé Árpád, a település polgármestere, miközben a vízben gázolva megmutatja a kő hűlt helyét, illetve megmaradt darabjait. – Annyit tudtunk róla, hogy helybeli mesteremberek faragták. Mészáros kőfaragónak a lánya ma is itt él, immár 91 éves. Azaz 6 éves volt, amikor az édesapja elkészítette az emléket.

Mivel a vörös mészkő „mementót” már nem volt mi mellé helyezni, így azt a kikötő tövében rakták le. A folyással szembe bandukolva újabb kétszáz métert fel is bukkan az új „emlékmű”. Ám időközben mintegy tíz centit emelkedett a folyó vízszintje, és ez elegendő volt ahhoz, hogy a vörös követ ellepje a Duna. De körvonalai még ottjártunkkor is jól láthatóak voltak a mólóról. Miként az is, hogyha lassan is, de emelkedik a vízállás.

– A folyónak ezen szakaszán viszonylag jelentős a vízmozgás, a föveny homokos, sóderes – jegyzi meg a község vezetője. – Ennek köszönhetően még napjainkban is kifogástalanul lehetett olvasni az egykori feliratot. A kavicságyban nem lett moszatos, nem iszapolódott el. Még félméteres vízborítás mellett is jól látható volt a fehér színe.

Most a falubeliek velem együtt úgy érzik, hogy megloptak bennünket. Félünk, hogy valaki beépíti a kerítésébe vagy a díszkertjében helyezi el. A kő nagy értéket nem képvisel, viszont számunkra az eszmei, helytörténeti jelentősége miatt fontos.

Bevallom, azért fordultunk a nyilvánossághoz, mert még mindig abban reménykedünk, hogy valaki visszahozza. Mindössze annyit tudunk, hogy az emlékkő közelében egy társaság táborozott, hátha ők láttak valamit... – tette hozzá Ollé Árpád.

A kövek is tudnak beszélni

A travertínó a mészkő egyik formája. Egyéb megnevezései az édesvízi mészkő, tavi mészkő, forrásmészkő, mésztufa, mészvirág, travertin, illetve mészszinter. A travertínó jellegzetesen lukacsos, színe fehér, de idővel vagy szennyeződésekkel krémszínű, vagy akár barnább színt is kaphat. A dunaalmási hófehér maradt. A vörös mészkő a Tardos határában bányászott nyersanyag, ami tulajdonképpen átalakult mészkő, erős vastartalommal, és nem igazi márvány, mint ahogy sokan nevezik. Kialakulása körülbelül 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az új emlékkő ebből készült.