Igazán emlékezetessé teszi a sportsikereket az egykori műszerész

A Bakonyszombathelyen átutazók nem is sejtik, hogy a főutcán elhaladnak egy különleges birodalom előtt, ami azokat is ámulatba ejti, akiket nem érdekel annyira a sport világa, mint a legnagyobb drukkereket. A cégvezetőtől, Csikár Imrétől megtudtuk, hogy a bemutatóterem elsősorban felesége ötletességét és kreativitását dicséri.

A vezető tősgyökeres bakonyszombathelyi, aki 14 évesen került Esztergomba, ahol műszerész lett. Első munkahelye a BHG Híradástechnikai Gyárában volt Budapesten, ahonnan 8 év múlva került az MHSZ budapesti központjába. Ott modellezési főelőadóként dolgozott. A rendszerváltás után kezdett vállalkozni. Magánbirodalmának megalapozásához az adta az ötletet, hogy a megyei sporthivatalnál dolgozó egyik barátjától megtudta, nem is olyan könnyű beszerezni az érmeket, kupákat és a serlegeket, így segített neki, s elkezdte gyártani azokat.

A későbbiekben egyre többen fordultak hozzá hasonló kérésekkel, így folyamatosan bővült a műhely. Jelenleg az önkormányzat épületében, a hajdani varroda helyén dolgoznak, amit hat éve vásároltak meg. Itt gyakorlatilag azokat az alkatrészeket szerelik össze az ügyes kezű alkalmazottak, amelyek nagyobb részét külföldről szerzik be. Főleg Olaszországból, Hollandiából és Spanyolországból.

Úgy illesztik ezeket össze, mint a legódarabokat.

Csaknem mindegyik talpazata carrarai márvány, de ez lehet műanyag is. Ebbe állítják a menetes fémszálat, ami gerincként fogja össze az elemeket, amiket zárócsavarral rögzítenek. A márványlap fölé elsőként a talp kerül, majd az úgynevezett helyezőgyűrű, a köztes darab, aztán a felső kehelyrész, ami lehet kupa vagy serleg formájú. Készülhet két füllel, vagy fül nélkül, de egy füllel sosem.

A talp leggyakrabban alumínium ötvözet, mert az – kedvezőbb ára miatt – kiszorította a rézötvözeteket. Amúgy a talpat és a kelyhet is fémgőzöléssel készítik, amit ízléses bársonnyal is díszíthetnek. Színük bordó, kék és zöld, mást csak kifejezett kérésre használnak.

Természetesen vannak üvegserlegek is, de azokkal ők éppúgy nem foglalkoznak, mint porcelánkupákkal.

Hobbi mellé is kell hobbi

Csikár Imre azok közé tartozik, akik vallják, hogy munkájuk a fő hobbijuk. Ám neki van klasszikus hobbija is; nevezetesen a repülőmodellek készítése. Már tízévesen foglalkozott ezzel Méhes László tanár úrnak köszönhetően, aztán a középiskolában is folytatta, Esztergomban. Később, 1981-ben Magyar Bajnok lett F1A kategóriában. Főleg vitorlázó gépmadarakat épített, az évek során csaknem harmincat. Jó érzés számára, hogy kisebbik fia folytatja e szép hagyományt és alkotásai évtizedek elteltével is szépen szállnak. Akadt azonban olyan modellje, amelyik a széljárás miatt végleg elszállt, néhány pedig a földet éréskor összetört.

Készítenek viszont díjakat vékonyabb és vastagabb üveglapokból, és öntött akrilból is, amelyek felületére rágravírozzák a szöveget, esetleg logót, amit a megrendelő kíván. A díjak gyakran klasszikus érmek, amiket készen vásárolnak külföldről, majd Bakonyszombathelyen teszik egyedivé gravírozással, matricázással vagy speciális betétekkel. Ők ezzel járulnak hozzá, hogy a sportsikerek évtizedek múlva is emlékezetesek legyenek.