Szent Borbála szobrot avattak Oroszlányban

– Meggyőződésem – mondta avató beszédében Lazók Zoltán polgármester –, hogy emlékezni kell, emlékezni muszáj, mert ezek az emlékművek olyan eseményeket, időszakot idéznek, amikre utódaink is illően felnézhetnek. Nem szabad hagyni, hogy a feledés homályába vesszenek.

A város vezetője beszédében röviden sorolta, hogy mi mindent köszönhetnek az utódok az 1937-ben megkezdődött iparszerű bányászkodásnak, hogyan lett Oroszlány néhány évtized alatt kis falucskából bányásztelepülés, majd modern város.

– Ugyanakkor a büszkeségre okot adó fejlődés mellett az áldozatokról sem szabad megfeledkezni – mondta – ilyenkor, bányásznap közeledtével fejet kell hajtani a bányaszerencsétlenségek halottai előtt. Az oroszlányi szénbányászat nyolcvan éve alatt összesen 214 bányász halt meg bányabalesetben.

A polgármester végül azt mondta: – Meggyőződésem, hogy az itt felállított Szent Borbála-dombormű méltó helyet kapott a borbálai városrészben, ahol még ma is sokan élnek a széncsaták hősei közül. Emlékeztessen ez a műalkotás a nyolc évtizedre, emlékeztessen Borbála állhatatosságára, erejére, amiért is a bányászok védőszentjükké választották…

Az avató beszéd után lehullt a lepel, majd az egyházak képviselőinek áldása után, a város vezetői, az ünnepség résztvevői helyezték el a tisztelgés virágait Oroszlány legújabb köztéri műalkotásának talapzatánál.

A mészkő alapra került gótikus stílusú bronzművet Troznai István monori öntőmester készítette Pózner Gábor tervei alapján. A több mint két méter magas, két részből álló Kanfanar (fagyálló) mészkő talapzat valamint a domborművet tartó rész Bozsó László tatai kőfaragó mester munkája. A nyolc évtizedes bányászkodás emlékére állított több mint egy tonnás műalkotás három millió forintba került.