Dorogi bányászarcok: ők aztán mesélhetnének a hőskorról!

Dorog településképét lényegében a bányászat rajzolta meg, nem csupán azzal, hogy újabb és újabb intézmények, létesítmények épültek, hanem az itt élő (ide költőző) bányászoknak is köszönhetően. A Fortepanon szemezgettünk a dorogi bányászok fotóiból.

Ha felismert valakit a fotókon és megosztaná velünk történetét, írjon a [email protected] mailcímre!

Miután Dorog lett a bányavidék központja, és egyre több bányász és tisztviselő érkezett, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. megbízásából az Öregkolónia folytatásaként 1916-ban építeni kezdett Újkolónia lett a bányászok lakhelye, míg a tiszti állomány a Tisztviselőtelepen lelt otthont.

1925-ben fejeződött be az építkezés, elkészült 14 utca 358 munkáslakással. 1985-ben korszerűtlensége és leromlott állapota miatt megkezdték az elbontását, 1990-re mindössze egy épület, a mai Bányász Emlékház maradt meg az egész kolóniából. Helyén épült fel 1985 és 1990 között a város legnagyobb lakótelepe, a Schmidt Sándor, és a Széchenyi István lakótelep 1990-1991-ben.

A bányászat dorogi története röviden

A Dorogi-medencében a szénbányászat 1781-ig nyúlik vissza, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1960-as évek közepén érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. 1935-ben évi egymillió tonna szenet termeltek itt. A wikipedia szerint a medence lakásviszonyai jobbak, bérei általában magasabbak voltak az ország többi bányavidékeinél. A II. világháborúban a bányák több találatot is kaptak, de a bányászok hősies munkával hamar víztelenítették, és újra megnyitották őket. A bányákat 1946. január 1-jén vették állami kezelésbe. A következő három évben (3 éves terv) a termelésnövekedés 281 százalékos volt, míg az országos átlag 143. Ezekben az években az ország széntermelésének 13-14 százalékát Dorog adta. Az utolsót, a lencsehegyi bányát 2004-ben zárták be.

A dorogi Bányász Emlékház az Újkolónia egyetlen megmaradt épülete az 1980-as években elbontott Újkolónia helyére épített Schmidt Sándor lakótelepen. 1983. szeptember 6-án nyílt meg benne a szénmedence szénbányászatának 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállítás.

Tatabányáról a hatvanas években filmfelvétel is készült, ha érdekli, milyen volt a város ekkoriban, kattintson korábbi cikkünkre!