Ez most nem Tatabányáról szól: fontos dolog derült ki a machetés gyilkosról

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához fordultunk, hogy kiderítsük, tényleg igazak-e a pletykák. Tételesen cáfolták a híreszteléseket, kiemelve, hogy információik szerint nincs sem tatabányai, sem Komárom-Esztergom megyei kötődése az elkövetőnek, akit elsőfokon 20 év fegyházbüntetésre ítéltek aljas célból elkövetett emberölés, hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt. A férfi 2019. december 30-án machetével ölt meg egy gyermekeit védő édesanyát egy kőbányai lakásban, tájékoztat a Fővárosi Törvényszék. A 23 éves férfi ellen 2020-ban emeltek vádat.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős: az ügyész az emberölés bűntetténél a súlyosabb minősítések megállapítása, valamint a szexuális kényszerítésben történő bűnösség megállapítása és ezáltal súlyosabb büntetés kiszabása miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn. A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta, amely február 17-én véglegessé vált.

A fiatalra korábban már 2 év – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztést is kiszabott a bíróság, amelynek végrehajtását is elrendelte elsőfokú ítéletével a Törvényszék.

Az ügy részletei szerint az akkor 23 éves férfi 2019. december 25-én a hajnali órákban – az akkor még 13 éves – féltestvérével szexuális cselekményt végzett. Az esetre azt követően derült fény, hogy a vádlott lakásán tartott házkutatás során lefoglalták a naplóját, amelyben írt erről a tettéről. A házkutatás során megállapítható volt az is, hogy notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket is tartott.

Néhány nappal később, december 30-án délután szemelte ki magának vélhetően következő áldozatát, a vele egy házban lakó 14 éves kislányt. Hazáig követte a lányt, majd hazament, lakásában magához vett egy bozótvágó kést, valamint más, fegyvernek minősülő tárgyakat is, és még aznap késő délutáni órákban becsöngetett abba lakásba, ahol a lány is lakott.

A kislány édesanyja épp csak résnyire nyitotta az ajtót, ám a férfi belökte azt és egy 44 centiméter hosszúságú bozótvágó késsel – több alkalommal – megszúrta a háromgyermekes asszonyt. A megtámadott nő gyermekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon segítséget hívtak.

A férfi a vér látványától megrettenve elhagyta a lakást, majd elmenekült a helyszínről. A cselekmény másnapján feladta magát a rendőrségen.

A borsonline.hu információi szerint az egyik tárgyaláson gyomorforgató részleteket is felolvastak az elkövető, K.D. naplójából, amelyben ecseteli, mit tett húgával, és mire készült a másik kislánnyal. A tárgyaláson jelen volt a meggyilkolt édesanya férje is, aki napló felolvasásakor kiment a teremből. Az ülésen felvételről elhangzott a kishúg részletes vallomása is, amely közben rosszul lett az elkövető.

Indoklás a jog nyelvén

A Fővárosi Törvényszék a döntés indoklásában úgy fogalmazott, hogy a Kúria jogegységi határozatának figyelembe vételével nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenséggel elkövetett módot, mint minősítő körülményt. Annak ellenére, hogy a vádlott több szúrt sérülést is okozott a sértettnek, ezek egyike sem járt az átlagost meghaladó szenvedéssel. A szúrások közül kettő volt olyan, amely halálos eredményt okozott. Mindezek alapján a testszerte történő bántalmazást sem látta alátámasztottnak a bíróság.

A bíróság – az ügyészség álláspontjával szemben – a szexuális bántalmazásra irányuló aljas indok megállapítását nem látta bizonyítottnak. Figyelemmel azonban arra, hogy a vádlottnak semmilyen oka, indítéka nem volt az élet elleni cselekmény elkövetésére csakis az, hogy öljön. A bíróság álláspontja szerint ez erkölcsileg egyáltalán nem méltányolható, ezért a terhelt cselekményét aljas célból elkövetettként értékelte.

A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a beszerzett bizonyítékok szerint a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette. Mivel az elkövetés időpontjában a sértett a tizennegyedik életévét még nem töltötte be – a belátási képessége korlátozott volt –, ezért szexuális visszaélés bűntettében mondta ki a bíróság bűnösnek a vádlottat.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott visszaeső voltát, azt, hogy korábban is már szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint azt is, hogy jelen cselekményeit a korábbi ítélettel kiszabott próbaidő hatálya alatt követte el. Enyhítő körülmény a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás, a vádlott megbánása, valamint az volt, hogy a cselekményt követően feladta magát.

Az ügyészség tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben. A bíróság ezzel kapcsolatos, enyhébb büntetését azzal indokolta, hogy mivel a terhelt az elkövetéskor 22 és fél éves volt, úgymond fiatal felnőttnek számított, ezért a álláspontja szerint az esetében meghatározható büntetési célok egy igen hosszú időtartamú, határozott idejű szabadságvesztés büntetés kiszabásával is elérhetőek.