Ötből négy öngyilkossággal fenyegetőző fiatal el is dobja az életét

– Összességében csökkenő tendenciát mutatnak az eltűnések a megyében. Az elmúlt öt év alatt több mint a felére esett vissza az eltűnések száma – mondja Behinya Dóra őrnagy, és ezt a számok is alátámasztják: a rendőrség statisztikái szerint 125 csavargó vagy eltűnt embert állítottak elő 2017 első hét hónapjában a megyei egyenruhások. Ez 22 emberrel, azaz 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os év ugyanezen időszakában, ezzel az eredménnyel az országos szint 1,8 százalékát adjuk.

A 125 eltűnés mintegy 45-50 százalékát az intézeti szökések, engedély nélküli távozások adják, de előfordul az is, hogy a szülői szigor elől barátokhoz, párkapcsolatukhoz szöknek a fiatalok. Ahogy Behinya Dóra fogalmaz, inkább csellengésről beszélhetünk ezekben az esetekben.

– Nagy figyelmet kell fordítani ugyanakkor az öngyilkossági szándékra,

mert nagyjából ötből négy fiatal be is váltja ezirányú fenyegetéseit. És nagyon kevés esetben játszanak szerepet anyagi okok abban, hogy úgy érzik, el kell dobják az életüket. Sokkal inkább párkapcsolati problémák vezetnek idáig. Ez főleg a 20 és 40 év közötti férfiak esetében tapasztalható – magyarázza az őrnagy.

A szülőnek tudnia kell, hol és kivel van a gyereke

Az öngyilkosságokat említve nem hagyhatjuk említés nélkül a nyáron nagy nyilvánosságot kapott Kék Bálna nevű „játékot” sem. Ebben az interneten terjedő kihívássorozatban különféle feladatokat kell megoldaniuk a fiataloknak, amelyeket úgynevezett mentoruktól kaptak. A játékos utolsó küldetése: önkezével véget vetni a saját életének.

Behinya Dóra nem találkozott még ilyen esettel, de mint mondja, az ez (és a világhálóval kapcsolatos további veszedelmek) elleni fellépés jórészt a szülő felelőssége.

– Sokat kell beszélgetni a gyerekkel, hogy tudjuk, hol van, és az is, hogy kivel. Az egyik legnagyobb segítséget az jelenti a rendőrség számára az eltűnt személyek utáni kutatásban, ha a szülő pontosan tisztában van vele, kikel barátkozik a gyereke. Ha ezt nem tudjuk, lényegében kiindulási pont sincs. Ezenkívül elkerülhetetlen, hogy a gyereket tájékoztassuk az internet veszélyeiről – mondja Behinya Dóra, majd hozzátette: nem tartja jó dolognak, hogy 11-12 éves gyerekek rendszeresen szörfölnek a világhálón.

„Ne keressetek, itt vagyok!”

Az őrnagy hamar eloszlat egy tévhitet is: nem kell 24 órának eltelnie az eltűnéstől számítva a keresés megindításáig.

– Ilyen nincsen, soha nem is volt – szögezi le Behinya Dóra. – Olykor egyetlen óra késlekedés is sok lehet, ezért minden esetben azonnal megindítjuk a körözési eljárást, kiváltképp ha kiskorú, vagy idős, cselekvőképtelen ember tűnik el, illetve ha öngyilkossággal fenyegetőzik az illető. Cselekvőképes felnőttek esetében pedig kiemelten vizsgáljuk, nem merül-e fel bűncselekmény gyanúja. Előfordul, hogy valaki új életet akar kezdeni (elviszi a holmiját, esetleg üzenetet hagy): az ilyen embert nem kezeljük eltűntként, minden más esetben azonban igen.

Segítség, eltűnt!

Noha régen a bejelentő opcionálisan eldönthette, nyilvános legyen-e a keresés vagy sem, ma már nincs választási lehetőség. Minden eltűnés közérdekből nyilvános adatnak számít, és felkerül a rendőrség honlapjára és a médiába, hogy minél hatékonyabb lehessen a keresés.

– Az egyik legfontosabb, hogy a bejelentéskor minél frissebb fényképet bocsássanak a hatóságok rendelkezésére. Az is lényeges, hogy semmit ne hallgassanak el, még akkor sem, ha esetlegesen rossz színben tüntetné fel az eltűntet egy-egy negatív információ: lehet, hogy számunkra épp az lesz a kulcsmomentum a keresés során. Mindenképp meg kell említeni továbbá az eltűnés körülményeit, de a bejelentést rögzítő kollégák minden részletre rákérdeznek az adatfelvételkor.

A bejelentés tehát megtörtént: hogyan tovább?

– Minden egyes eltűnést külön vizsgálunk. Azonnal elrendeljük a körözést, és adatgyűjtést végzünk. Ezután szervezzük meg a kutatást: ha szükséges, kutyákat vonunk be, beszerezzük az eltűnt mobiljának cellaadatait és a nyilvános kamerák felvételeit, illetve ha forró nyomon tudunk elindulni, akkor keresőszervezeteket is értesítünk.

Az őrnagy szerint az idősek általában betegség miatt „csavarognak el”, aztán eltévednek, nem találnak vissza. Ezért nagyrészt a demencia felel: az eltűntek nagy részét a kórházban találják meg végül. Gyakran hívják ki járókelők a mentőket az ilyen emberekhez, és ebben a médiának kulcsszerepe van.

– A mai modern világban nagyon hasznos, talán a leghasznosabb a sajtóorgánumok segítsége, sokak nyomára bejelentés alapján bukkanunk. Legtöbbször azok jelentkeznek, akik eltűnt személyt láttak, de olyan is előfordult már, hogy maga a keresett telefonált be – említi az őrnagy. – Amióta 2014. január 1-én hatályba lépett az új körözési törvény, nincs olyan, aki ne került volna elő. Ezeknek a körözéseknek az elévülése egyébként 90 év, de ha néhány hét vagy hónap elteltével sem rendelkezünk semmilyen információval vagy adattal az eltűntről, akkor ő valószínűleg már nem kerül elő élve.