2025.02.12. 08:25
Pillanatok alatt elérte a Vértest a 7,6-os karibi földrengés, és már jött is a következő
Óriási földmozgás rázta meg a hét végén a karibi térségét. A földrengés ereje 7,6 magnitúdó volt a Richter-skála szerint. A rengés nagyságát jól mutatja, hogy minden magyar szeizmogram kimutatta, villámgyorsan. Utánajártunk, hogy mit mutattak a magyar műszerek és hogy milyen hamar ért ide a több ezer kilométerre tőlünk kipattant rengés.
Ahogy arról a Vaol is beszámolt, erős földrengés rázta meg a karibi térségét február 8-án délután (magyar idő szerint 9-re virradó éjjel 0:23-kor). A földrengés epicentruma George Town-tól, a Kajmán-szigetek fővárosától 209 kilométerre, nyugatra volt, 10 kilométeres mélységben, Honduras és Kuba, valamint Jamaika és a Yucatán-félsziget között volt. Bár ez bő 9 ezer kilométerre van tőlünk, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumtól megtudtuk: villámgyorsan elért Magyarországra is a rengés. Február 11-én pedig újra bejelzett minden magyar műszer, egy közelebbi földrengés miatt.
Forrás: Shutterstock/seismology.hu
Az élő szeizmogramok mindegyike kilengett egyébként hazánkban, így, ahogy képgalériánkban is látszok, Soprontól Kővágótöttösön át egészen északkelet-Magyarországig kilengtek a műszerek, a Bakonyban, a Vértesben, az Északi-középhegységben is jeleztek a szeizmográf. Az ábrák úgynevezett UTC (egyezményes koordinált világidő) szerint mutatják az időt, ez a téli időszámítás idején hazánkban plusz egy órát jelent. Tehát amit a képek alján 23:30 körül látunk, az igazából már 9-e éjszaka, 0:30 körült jelent.
Milyen hamar ért ide a karibi földrengés?
Mint Czecze Barbarától, az obszervatórium munkatársától megtudtuk, a földrengés úgynevezett P-hulláma
12 perc 28,7 másodperc alatt ért el hazánkat,
azon belül a becsehelyi szeizmológiai állomást.
Mi az a P-hullám?
Mint az obszervatórium oldalán olvasható, földrengéskor a kőzetlemezekben és azok határán feszültségek formájában felhalmozott energia felszabadul és rugalmas hullámok keletkeznek. Ezeknek alapvetően két típusa van, a térhullámok és a felületi hullámok. A térhullámok a tér minden irányában terjednek, míg a felületi hullámok a felszín mentén haladnak.
A térhullámok a rugalmas hullámban lévő részecskemozgás irányától függően két csoportra oszthatók: a longitudinális hullámokra és a transzverzális hullámokra.A longitudinális hullámban terjedése során sűrűsödések és ritkulások követik egymást. A részecskemozgás a terjedési iránnyal párhuzamosan, előre-hátra történik. A szeizmológiában P- vagy Primer hullámoknak is nevezzük őket, mivel ezek a hullámok haladnak a leggyorsabban a Földben.
– A rengés által okozott maximális Mercalli-intenzitás V-ös fokozatú (mérsékelt) volt, ami alacsony valószínűségű halálesetet és gazdasági károkat jelez, ez főleg az oldalelmozdulás jellegének köszönhető. A térségben jellemzően oldalelmozdulásos (strike-slip) földrengések fordulnak elő, mivel a Karib- és az Észak-Amerikai lemez határán húzódó Cayman-árok törésvonala egy transzform vető, ekkor a kőzetlemezek egymás mellett, vízszintesen, egymással párhuzamosan mozdulnak el – részletezte az obszervatórium munkatársa, akitől azt is megtudtuk, hogy ez a mozgástípus jellemző a nagy kiterjedésű törésrendszerekre, mint például a Szent András-törésvonal Kaliforniában, vagy a törésrendszerek a Karib-térségben.
Mi az a Mercalli-intenzitás?
Mint az a Wikipedián olvasható, a Mercalli-skála vagy -intenzitás 12 fokozatú skála, mely a földrengések erősségét tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezeti le. Giuseppe Mercalli olasz vulkanológus dolgozta ki. Az V-ös intenzitású rengés hatása ezen a skálán: az épület meginog (jellegzetes „hajómozgás”), bútorok is inognak, alvók felébrednek. Sebessége 25–50 milliméter/másodperc.
GALÉRIA: A karibi földrengés ereje Magyarországon
Fotók: seismology.huÉs hogy mi a különbség a Mercalli- és a Richter-skála között? Például az, hogy az egyik 12-es, a másik tizes osztású, de ennél nagyobb differencia az, hogy a Mercalli-skála nem veszi figyelembe a rengés során felszabaduló energiát. Charles Richter 1935-ben dolgozta ki a maga skáláját, mely a rengés méretét Richter-magnitudóban fejezi ki. A magnitúdó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 magnitúdójú földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.
Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint a karibi földrengés magnitúdója 7,6 volt, szemben a korábban jelentett 7,12-es értékkel. A földrengés által érintett területeken mérsékelt rengéseket észleltek, de jelentős károkról vagy sérülésekről nem érkezett jelentés.
Szeizmológiai állomások és rövidítéseik
A galériánkban is megtalálható szeizmogramok bal felső sarkában látható, mely állomás adatait láthatjuk. Az alábbi rövidítések felelnek meg az alábbi településeknek:
- BEHE - Besehely
- CSBH - Csákberény
- EGYH - Egyházaskesző
- KOVH - Kővágótöttös
- MORH - Mórágy
- MPLH - Magyarpolány
- SOP - Sopron
- TIH - Tihany
2024 decemberében a kaliforniai földrengést is jelezték a magyarországi szeizmogramok, és a közelmúltban arról is beszámoltunk, hogy 2024-ben hányszor mozdult meg a föld Komárom-Esztergom vármegyében.
A horvát földrengést is megérezték a műszerek
Február 11-én, magyar idő szerint 18:43-kor egy kezdeti becslések szerint 4,9-es magnitúdójú földrengés pattant ki Horvátország északnyugati részén, 24 km-re Gospićtól, 10 kilométeres mélységben.
Forrás: seismology.hu
Az obszervatórium műszerei kivétel nélkül regisztrálták a rengést, azonban egyelőre nem érkezett bejelentés arról, hogy Magyarországon is érezni lehetett volna.
