A naszályi házi kenyér, amit még az orvos is jó szívvel ajánl

A Naszályon működő Szobi pékség több szempontból különleges, hiszen ma már igazi ritkaság, hogy valahol igazi, kemencében sült házi kenyeret lehessen kapni, amit ráadásul nem egy bolt polcáról vagy egy autó ablakán át vehetünk el, hanem mi magunk sétálhatunk el érte. A finom kenyér mellé pedig mindig jár egy rövidebb-hosszabb beszélgetés is. Általában a 84 éves idősebb Szobi Gézánét, vagy ahogy szinte mindenki ismeri, Zsófi nénit is ott találjuk a pékség ajtajában ülve, aki a mai napig a kenyér kiadásával segíti a családi vállalkozást.

Ugyanis a pékség ebből a szempontból is egyedülálló: az 1971-es kapunyitás óta a családtagokon kívül senki más nem dolgozott a kemence körül. Idősebb Szobi Géza és felesége alapították a vállalkozást, és a mai napig az immár védjegyükké vált fehér kenyeret sütik és árulják.

Egy ember nem ember a pékségben – fogalmazott a bölcs asszony, aki anno maga is hajnalban kelt, és állt be a férje mellé, hogy az éjszakai műszakból hazatérő gyári munkásokat már reggel hat órakor friss kenyérrel fogadhassák.

„Nehéz volt minden áldott éjjel fél kettőkor kelni, de mégis jobb volt akkor, mint később, melegben sütni, a buszról leszállók pedig minden reggel örültek a friss kenyérnek.”

Ma már az ifjabbik Szobi Géza örvendezteti meg nemcsak a helyben, de a környező településen élőket, hiszen számos helyről járnak a pékségbe a kézműves pékáruért:

– Itt, Naszályon főként a régiek, az idősebb generáció tagjai vásárolnak nálunk, de azért mindig vannak új vevőink. Emellett többek között Kocsról, Mocsáról, Bajról, sőt Piliscsabáról és Pilisvörösvárról is érkeznek hozzánk, amire nagyon büszke vagyok. Főként azért nagy dolog ez, mert sosem reklámoztuk a pékségünket, így még nagyobb elismerés, hogy a megyén túlra is eljutott a hírünk. Szintén nagy büszkeségünk, hogy úrvacsorához Naszályon már évek óta a mi kenyerünket szentelik fel ,ezen kívül a környező települések református gyülekezetei is több alkalommal kértek már tőlünk úrvacsora-kenyeret.

Az itt készült kenyér íze sokak számára a gyerekkort idézi. Vannak, akik az egészségük megőrzése végett választják a Szobi-kenyeret – hiszen az liszten, vízen, són, élesztőn és kovászon kívül semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz –, mások pedig a régi emlékek, a jó kapcsolat miatt is visszajárnak.

– Nagy öröm számomra, hogy nagyon sokan megmaradtak a régi vevőkörből. Most már elsősorban csak a sütéssel foglalkozom, de amikor még főállásban is dolgoztam, nem volt könnyű elkészíteni a kívánt mennyiséget.

Azonban ahogy édesapám is mondta: bűn nem megsütni, amíg szeretik,amíg van rá igény, így mindig boldogan álltam neki a munkának – mondta el Szobi Géza .

Édesapja idejében a hét minden napjának reggelén – vasárnapot kivéve – kinyitott a pékség kapuja, ma pedig hetente kétszer, szerdán és szombaton sütnek alkalmanként körülbelül másfél mázsa kenyeret.

Akinek még a dédnagyapja is pék volt

Idősebb Szobi Géza pékmester emlékiratából kiderül, hogy a dédapa Zebegényben volt pék, nagyapja Szobon nyitott pékséget, míg az édesapa első péksége Tokodon működött. Ő pedig idősebbik fiának adta át a naszályi vállalkozást. De pék volt még idősebb Szobi Géza nagybátyja is, aki a memoár írásakor, 2011-ben 86 évesen még űzte a mesterséget.

És egy újabb különlegességhez érkeztünk, hiszen a Szobi Pékségben valódi fatüzelésű boltíves kemencében sülnek a kézzel gyúrt kenyerek, ami garantálja annak klasszikus, magas formáját és puha, ruganyos szerkezetét. További előnye a kemencés sütésnek, hogy az egyenetlen hőelosztás miatt nem lesz két egyforma kenyér: az egyik barnább lesz, ropogósabb, a másik szőke, van, amelyik megreped, van, amelyik simán, gömbölydeden kerül elő, így mindenki kiválaszthatja a kedvére valót. A sütési technika mellett az alapanyag sem mindegy, ezért 1980, azaz a gyermelyi malom megnyitása óta ugyanazt a kiváló minőségű finomlisztet használják.

Természetesen nagyon sok múlik a kenyér elkészítésén – például a kovász milyenségén – is, amelyről Szobi Géza elmondta, hogy ezt nem lehet iskolában megtanulni, csak tapasztalati úton. Ő maga nem is péknek készült, hanem agrármérnökként végzett, a mesterség fortélyait pedig édesapjától leste el, akinek felmenői három generációra visszamenőleg szintén pékek voltak. A legifjabb pék már kisgyerekként besegített a munkába, amit akkor sokszor nyűgként élt meg, majd olyannyira megszerette, hogy az apa tíz évvel ezelőtt kezdődő betegségekor átvette a vállalkozást.

Mikor jó a bolti kenyér?

A naszályi kenyér akár egy hétig is eláll, de sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy klasszikus módon készült házi kenyeret vegyen, ezért megkérdeztük, mire érdemes figyelni, ha finom és sokáig friss bolti árut szeretnénk. Az első az illat: Szobi pék elárulta, hogy a valódi kovászos kenyérnek enyhén savanykás illata van, emellett érdemes figyelni a héj színére, és ha van mód a szeletelésre, akkor a kenyér szerkezet is árulkodó: az igazi házi kenyér, puha, rugalmas és nem morzsálódik. Otthon pedig meggyőződhetünk róla, hogy mindezek mellett finom-e az adott termék.

Mivel csak a dagasztást végzik géppel, így a pékségben bőven akad munka: sütési napokon már reggel be kell izzítani a kemencét, amelynek 7-8 óra a felfűtési ideje, a kenyereknek pedig 6 óra kovászolás kell, ráadásul a tésztát többször át kell gyúrni, így a sütési idővel együtt 14 órába is telik, míg a friss, ropogós héjú kenyerek a vevők szatyrába kerülnek. Szobi Géza állítja, hogy a megfelelő alapanyagok – mint a liszt és a kovász, azaz régi tészta -, és a kellő idő ráfordításával akár otthon is elkészíthető ez az egészséges pékáru, egyedül a vízgőz nyomását szabályozó kemence hiánya miatt lehet kevésbé lágy, omlós a kenyérbél, de így is finom végeredményt kaphatunk.