2017.09.10. 10:42
Feledhetetlen tanösvény a Fényesen
Gazdag programkínálattal népszerűsítették az idén is a két éve létrehozott Fényes tanösvényt. Februárban szakmai napon ismertették a tanösvény látnivalóit, mindazokat a környezeti sajátosságokat, a forrásokat, amelyek természetes lápi élővilág kialakulását elősegítették. A kétéves születésnap után számtalan sétán ismerkedtek a kirándulók a tanösvénnyel. Még éjszakai bejárásra is hívták a kíváncsi túrázókat a nyár végén.
A tatai Fényes fürdő természetvédelmi terület tanösvény kialakításának tervezetét néhány éve a Tájak, Emberek, Környezet Egyesület szakmai napokon dolgozta fel – a tatai és tatabányai előadásokon elhangzott anyag könyv formájában is megjelent (Külföldi példák, helyi ötletek címmel). A kötet a civil szervezetek, oktatási intézmények és a közvetlenül érintett társadalmi rétegek rendszerben megvalósított pályázat eredményeképp látott napvilágot, hazai és külföldi civil és szakmai szervezetek közreműködésével.
A karsztvizeket, a visszatérő tatai forrásokat Almádi Zoltán mutatta be, a természetvédelmi területről és a Fényes tanösvény (akkor még) tervezetéről Mocsi Ádám írt átfogó tanulmányt. Ide kívánkozik, hogy a Gerecse Natúrpark táji sokféleségét, az Által-ér szerepét Musicz László foglalta össze: ez az írás is érintette a Fényes természetvédelmi területét, amelynek része a 2015-ben átadott tanösvény. Ennek részleteiről a kétéves születésnapi szakmai napon tartottak összefoglaló előadást, amely kitért a csaknem másfél kilométeres, pallókon bejárható ösvény mentén kialakult növény- és állatvilág bemutatására.
A Fényes arról kapta a nevét, hogy a mederben lévő kvarchomok a víz feltörésekor a buborékkal felkeveredik, és csillogva ülepszik le ismét. A tanösvényen tucatnyi állomás mutatja be a legizgalmasabb látnivalókat: leírást a tanösvény létrejöttéről, értékeiről, a forrásokról, a Ramsari Egyezmény legfontosabb elemeiről, a Sarki-forrásról – az öt forrástavat összekötő csatorna itt vesz egy kanyarulatot, négy méter mély, intenzív forrástevékenységgel, naponta több ezer köbméternyi felfakadó vízzel – és a Sarki-tóról, az égerlápról: ezen a nyílt területen megfigyelhetők a szárcsák, mocsári teknősök, a nádas és a gyékényes. A zártabb részeken a tőzikét, fakopáncsot, és a küllőfajokat fedezhetjük fel – különösen, ha avatott kísérőnk is van.
A hét méter mély, öt egymással összefüggő vízfelületnél, a Feneketlen tónál külön táblán ismerhetjük meg a különleges halfajokat, kissé távolabbra a kiszáradó és a visszatérő források miatt újraéledő égerláp vízi világát, növényritkaságait. A Horgász-tó a horgászkultúra bemutatására is alkalmat ad. Az ösvény mentén találkozni kitárt szárnyú kormoránnal, szárcsával, vízi csibével, a fákon őszapóval.
Séta az éjszakai láperdőben
A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt elapadtak, azonban termelés megszűnése után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 21-22 fokos víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett pókbangó, a fehér tündérrózsa és a selymes boglárka. Jelentős a helyi madárfauna: az erdei fülesbagoly és a pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett cigányréce is. A fából szerkesztett sétány csaknem másfél kilométer hosszan kanyarog a vizek felett. A tavat meleg vizű források táplálják, ezért a vízfelület nagyobb része télen sem fagy be. A nyárvég egyik izgalmas akciója volt a csillagfényes éjszakai túra az Új kajakház Ökoturisztikai Központ szervezésében, Márkus Ferenc természetvédelmi ökológus szakvezetésével. Ez a séta azért is különleges volt, mert a résztvevők megtekinthették a természet közeli élőhelyen a halak, a hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök szaporulatát, a titokzatos láperdőt, amelyet kísértetiessé tett a fák látványa, keveredve a tóból kiálló, már elkorhadt fák csonkjaival.
A bejáratnál lévő légies torony belsejében egy csőben látjuk a karsztvíz feltörését. A források, a helyi vizek több meghökkentő adattal lepik meg a hozzáértőket is: a Katonai forrás (Grófi forrás) például a Fényes fürdő legnagyobb vízhozamú forrástava, naponta mintegy 13,5 ezer köbméter víz tör fel a 3,5 m mély tómeder több pontján.
A Körtefás-tó úgynevezett vakforrás, aktív forrástevékenység nem jellemző benne. A Hülcser-tavakat, a három kisebb tóból álló láncolatot, a Katonai-forrás elfolyó vizei táplálják. A források feltörése egy kis zsákutca végén, padról is megfigyelhető: érdekes a tóban fel-feltörő, bugyborékoló víz látványa. A tanösvény belső részén nincs jég, ott melegebb források törnek fel. A külső részen vékony jégréteg teszi még látványosabbá a vizes világot.
