'56-os hős előtt tiszteleg a tatabányai levéltár

Schmidt Csaba polgármester az egykori bányász műszaki könyvtár helyiségében kialakított emlékszoba és előadóterem avatásán kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán legtöbben a budapesti eseményekre gondolunk, pedig a tüntetésből forradalommá terebélyesedő megmozdulás az egész országra kiterjedt. Az emberek mindenütt keresték, miként lehetne kitörni az ötvenes évek diktatúrájából.

Hangsúlyozta: fontos, hogy az akkori történésekre emlékezzünk. A Városi Levéltár is igyekszik összekötni, elevenebbé, személyesebbé tenni a múltat.

Börtönévek

Unokaöccse, Hargitai László is mesélt a tragikus sorsú nagybátyja életéről, aki túlélte a doni tragédiát. Orvosként is népszerű volt Száron és Tatabányán is, a forradalom alatt pedig vezetőként is az emberséges megoldásokat kereste. A börtönben, Vácott együtt raboskodott például Darvas Ivánnal, a volt budapesti rendőrfőkapitánnyal, akikkel később is barátságban maradt. A börtön után nehezen talált vissza a normális életbe.

B. Stenge Csaba. a Városi Levéltár igazgatója felvázolta a szári vasutas családból származó dr. Klébert Márton életútját, stílszerűen az emlékszoba fő falát borító falfestmény előtt. A képet Pozsgai Gyula grafikusművész és társai készítették, és arra törekedtek, hogy dr. Klébert Márton alakját, arcvonásait a lehető leghitelesebben örökítsék meg.

A képen látható többi alak, az 1956-os eseményeket idéző fegyveresek, ápolók, orvosok a korabeli harcok hétköznapi hőseit idézik. Dr. Klébert Márton a kórház orvosaként lett a Tatabányai Forradalmi és Munkás- és Katonatanács titkára, de tevékenységében mindvégig a békés megoldásokra, a vérontás elkerülésére törekedett. Végül mégis a legszigorúbb ítéletet, 14 év börtönt kapott.