2024.11.28. 11:24
Minimálbér-emelés: így hat a vállalkozókra a szakértő szerint
Megegyezés született a bérekről a következő évre vonatkozóan. A garantált bérminimum és a minimálbér 2025-ös emelésében is alku született, a szakértőt kérdeztük ennek hatásairól.
Orbán Viktor miniszterelnök a minap bejelentette, megszületett a bérmegállapodás a munkaadók és a szakszervezetek között 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum emeléséről – írta a Világgazdaság. A döntés alapján a minimálbér 2025-ben így 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik jövőre. Minimálbér kalkulátor nélkül is mondjuk, mit jelent ez forintosítva, és hogy minderről mit gondol Pordán Zsigmond, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Komárom-Esztergom vármegyei Szervezetének elnöke.
Fotó: Zetovics Márió / Forrás: 24 Óra
Mindez azt jelenti, hogy
- 2025-ben bruttó 290 ezer 800 forint lesz a minimálbér,
- a garantált bérminimum 348 ezer 800 forintra emelkedik jövőre.
Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke kijelentette, a bérmegállapodás nagyon ambiciózus. Megkérdeztük a VOSZ vármegyei szervezetének elnökét, Pordán Zsigmondot is a béremelés hatásairól.
Előrelendítő hatású a minimálbér 2025-ös emelése
Az elnök elmondta: a 9 százalékos minimálbér emelés mindenképpen gazdaság előrelendítő hatású lehet, ám egy ilyen nehéz gazdasági év után, mint a 2024-es, sok cégnek fájni fog. Mint fogalmaz: áldás is és átok is egyszerre az emelés, elsősorban a főleg a minimálbéreseket foglalkoztató kisvállalkozások érzik meg a hatását.
Mi a különbség a minimálbér és garantált bérminimum között?
A minimálbér vagy kötelező legkisebb munkabér olyan napi, heti vagy havi munkabér, amit a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt.A minimálbér 2024-ben bruttó 266 ezer 800 forint, míg 2025-ben 290 ezer 800 forint lesz.
A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg. Nem a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettségétől függ, hanem attól, hogy az általa betöltött munkakör milyen végzettséget és szakképzettséget igényel, írja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogalomtára. A garantált bérminimum 2024-ben bruttó 326 ezer forint, 2025-ben 348 ezer 800 forint lesz.
– Minden ilyen intézkedésnek van kockázata. Egyik szempontból pozitív, hiszen ez azt jelenti, megnövekszik a vásárlóerő. Többet fogyasztanak az emberek, a vállalkozóknak is több megrendelése lesz, élénkül a gazdaság. A vállalkozók oldaláról nézve főleg a KKV-k oldaláról tekintve idén kevesebb volt a megrendelés. Ilyen esetben nem tudnak hatékonyan dolgozni, nem lehet termelékenységről beszélni. Egy béremelésnél pedig megvan a veszélye, hogy az alacsonyabb termelékenység és a bérkiáramlás inflációt gerjeszt.
Komárom-Esztergom szerencsés helyzetben van
Pordán Zsigmond kiemelte: a 9 százalékos minimálbér-emelés nagy ugrásnak számít egy nagyobb cégnek is, hiszen az összeghez a munkáltatót terhelő adót és hozzájárulást is hozzá kell számolni. Hozzátette, hogy Komárom-Esztergom vármegye szerencsésebb helyzetben van, hiszen gazdaságilag fejlett térség, a bérek pedig jórészt magasabbak, mint a minimálbér. A nagyobb cégeknek nagyobb a hozzáadott értéke, könnyebben ki tudják termelni a béremeléssel járó többletet.
Meglátása szerit a könnyűipari ágazatban több a minimálbérrel foglalkoztatott munkavállaló. Ezen területen nehezebben gazdálkodják majd ki a béremelést. Véleménye szerint a béremelés áremelő hatású lesz. Ám kevesebb megrendelésnél az áremelés piacvesztéssel járhat, így véleménye szerint ennek megvan a kockázata.
Vállalkozók felmérése készült
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete november 11-20. között országos reprezentatív felmérést végzett a minimálbér- és garantált bérminimum emelésről alkotott vállalkozói véleményekről, a béremelések hatásairól, és az emelés okozta nehézségek kezelési lehetőségeiről. Az MKIK részletezte a felmérés eredményét és az erre tett javaslatokat.
Mint írták, a felmérésben 400 hazai vállalkozás vett részt. Ennek a tudományos kutatásnak a gyorsjelentése elkészült, melynek legfőbb megállapításait Nagy Elek, az MKIK elnöke ismertette.
Van, aki magán spórol
A gyorsjelentésből kiderült, hogy a vállalkozások közel kétharmada úgy véli, egy minimálbér- és garantált bérminimum-emelés legalább ugyanolyan mértékű költségnövekedést jelentene. Ugyanakkor a cégek 85 százaléka úgy véli, hogy képes lesz kitermelni a béremelésből adódó többletköltségeket.
A válaszadók 49 százaléka szerint a béremelés javíthatja a munkavállalói elégedettséget és motivációt, míg 34 százalékuk nem lát pozitív hatást. A vállalkozások háromnegyede emellett úgy véli, hogy ha kis mértékben is, képzéssel, fejlesztéssel növelhető lenne a munkatársai hatékonysága, jövedelemtermelő képessége. A cégek 70%-a szerint ezen fejlesztések 3-5 éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük.
Az MKIK országos konzultációjában több mint 4 ezer kitöltő véleményét gyűjtötték be. Ennek a széleskörű konzultációnak a részletes feldolgozása és kielemzése november végére várható.
