Okos eszközökkel jobb AGC-s hátsóüvegek készülnek

Ezt sajtótájékoztatón jelentette be Sabján László, az AGC Glass Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság a beruházáshoz a Széchenyi Terv Plusz program Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése elnevezésű felhívásán mintegy 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A gyár vezetője pénteken tájékoztatta a szakembereket a 2022 februárjában indult és most záruló projektről. Kiemelte, hogy a versenyelőnyszerzés, a további projektek előkészítése mellett így nő a hatékonyság és csökkennek a költségek.  Az új eljárások segítségével minimálisra lehetett csökkenteni a minőségileg nem megfelelő termékek arányát. Megtudtuk, hogy megfeleltek például annak a kihívásnak, hogy egy 600-700 Celsius fokon meghajlított, körülbelül egy négyzetméteres hátsó szélvédőt fél milliméteres tűréssel sorozatban tudjanak gyártani. Ehhez új mérőeszközöket, adatmonitorozó készülékeket kellett kifejleszteni és rendszerbe állítani.

Tábori Krisztián termékbevezetési igazgató hozzátette, a kutatás-fejlesztési projekt másik célja az volt, hogy az AGC még a tervezett próbagyártás előtt, a bevezetni kívánt autóüveg tulajdonságait előre modellezve fel tudjon készülni a termelésre, lerövidítve a termékfejlesztés idejét.

A gazdaságban általánosan és így az autóiparon belül is az utóbbi években felgyorsultak az adatok feldolgozását segítő technológiai fejlesztések. Az AGC eddigi infrastruktúrája ezt még nem tette lehetővé, ezért mindenképpen elengedhetetlen volt a fejlesztések elvégzése. A projekt megvalósításához olyan adatokra is szükség volt, amelyek eddig nem voltak mérhetőek, így szükségessé vált a megfelelő mérőeszközöket kifejleszteni, telepíteni és rendszerhez illeszteni, mert a célok eléréséhez nem álltak rendelkezésre kész, piacon kapható megoldások.

A K+F projekt egyik fókuszpontja az üveg minőségének a javítása és a kieső selejtek csökkentése volt, azzal, hogy az AGC a termelési folyamatában olyan paramétereket monitorozzon, amikről pontosan kideríthető, hogy milyen összefüggésben vannak a termék minőségi mutatóival és még a folyamat során közbe tudjanak avatkozni, ha szükséges.

Szükségessé vált egy olyan architektúra, ami IT-s eszközöket használ a termelésből gyűjtött nagy mennyiségű adat (“big data”) elemzéséhez. Ezektől a fejlesztésektől azt várják, hogy az új, gyártás szempontjából nagyobb kihívást jelentő termékeket is megfelelő minőségben és darabszámban tudnak gyártani, így a K+F tevékenységük részét képező modelleket is.