Komáromban gyűjtött tapasztalatot a Mol az országos hulladék-kezeléshez

A Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését koncesszió keretében − erről beszélgetett Áder János korábbi köztársasági elnök Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával a Kék bolygó című podcastjának minap megjelent adásában.

A műsorban Áder János felidézte: a Mol már egy évtizede sikerrel működteti a sütőolaj-begyűjtési programját, amelynek volumene a tíz év alatt három-négyszeresre bővült. Fel is tette a kérdést, hogy ez az új feladatban hasznosul-e? Hernádi Zsolt erre reagálva azt mondta, a sütőolaj jó példa, hiszen most már négyszáz benzinkútnál gyűjtik a lakossági sütőolajat, a nagy részét azonban a vendéglátásból szedik be és a komáromi bioüzemanyagot gyártó üzemben dolgozzák fel. A biokomponenst bekeverik az ásványi olajból készült üzemanyagba. Ez a tapasztalat nagyban segítette a Molt, hogy beszálljon a hulladék-újrahasznosítási üzletbe, tette hozzá az elnök-vezérigazgató. 

A közelmúltban Bakos Piroska, a MOL szóvivője magyarázta el, mi is történik a használt sütőolajjal. Azt a Rossi Biofuel komáromi üzemében újrahasznosítják, és biodízelt állítanak elő belőle. Ezt később a MOL felhasználja a fenntarthatóbb gázolaj gyártásához, ezáltal csökkentve a közlekedéssel járó széndioxid-kibocsátást. 
− Mindez szorosan illeszkedik a vállalat 2030-ig tartó, a körforgásos gazdaságot középpontba állító stratégiájába, hiszen a használt sütőolajból környezetre káros hulladék helyett újrahasznosított, környezetbarát termék lesz. Az elmúlt 11 év alatt összesen 2888 tonnányi használt sütőolaj gyűlt össze a kutakon − részletezte. 

A friss podcast-műsorban, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke utalt arra is, hogy a hulladékbegyűjtési koncesszió célja, hogy az eddigi 50 százalékkal szemben csupán a begyűjtött hulladék 10 százaléka végezze lerakóban. Hernádi Zsolt elmondta, a Mol megkötötte azokat a szerződéseket, amelyek a begyűjtéshez szükségesek, az alvállalkozók többsége azok közül kerül ki, akik eddig is végezték ezt a tevékenységet.
Hangsúlyozta, hogy „amit ma csinálunk”, az elképesztő pazarlás, hiszen a hulladék 50 százalékát „beássuk a földbe”, amivel egyszer majd kezdeni kell valamit. Az uniós célkitűzés szerint a települési hulladék 65 százalékát anyagában kell hasznosítani és csak 10 százalék kerülhet a földbe (lerakóra), a maradék pedig energetikai hasznosításra kerül.

− fűzte hozzá Hernádi Zsolt, aki azt is elmondta, hogy az újrahasznosítást részben a Mol végzi majd, részben eladják a nyersanyagot olyan cégeknek, akik ezzel foglalkoznak. Ez új technológiák magyarországi telepítését is igényli. Ez csak a Mol részéről legalább 185 milliárd forintos beruházást igényel. Ugyanakkor 2024. január 1-jétől új feladat a betétdíjas rendszer bevezetése, vagyis meg kell teremteni annak a lehetőségét, a többi között automatahálózat kiépítésével, hogy a lakosság egyszerűen beválthassa a betétdíjas csomagolást, legyen az PET-palack, üveg vagy sörösdoboz. Európa legtöbb országa ma már így működik, például a szomszédos Szlovákia is. Hat-nyolcezer gyűjtőpontot szerveznek, ami óriási logisztikai feladat, fogalmazott a Mol-vezér.

Áder János hangsúlyozta: nemcsak a Mol, hanem „mindannyiunk érdekét szolgálja”, hogy a hulladékkezelési tevékenység sikeres legyen.