2022.12.30. 12:51
A spórolás van előtérben az építészetben a tatabányai szakember szerint
Magyarország egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező építészirodája, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei összegyűjtötték a fenntartható építészethez kapcsolható jó gyakorlatokat és a jövőbe mutató megoldásokat.
Az előremutató megoldásoké a jövő
Forrás: ShutterStock
Fotó: Elle Aon
Hazánkban egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az építőipar felelőssége és a lehetőségei ezen a területen óriásiak, hiszen egyes adatok szerint az egész gazdaság energiafelhasználásából az építőipar részesedése 40 százalék, a szén-dioxid kibocsátásból nagyjából csaknem ugyanennyi, a teljes hulladékmennyiségből pedig körülbelül 36 százalék.
A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, továbbá a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. Az értékes növényállomány megtartása kifejezett célként szerepelt például a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is. Az épület fenntartható módon simul bele a tájba. A létesítményre tervezett zöldtető nemcsak esztétikus, de nagy felületen segíti a decentralizált esővíz gazdálkodást, étékes életteret biztosít.
A jövő építészetében az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a főszerep.
– A fenntarthatóság egyik alapelve is, hogy inkább bontsunk, mint romboljunk. A szerkezeti elemek még kísérleti fázisban járó 3D nyomtatása is lényegesen le tudja csökkenteni a szükséges betonmennyiséget, redukálva a környezet terhelését – mondta Szulágyi Zsófia, a KÖZTI projektvezetője.
Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. Tima Zoltán. A tervezési igazgató kiemelte: – A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak a munkáinkban. Ezekhez az általunk is használt BIM (Building Information Modelling) rendszer, azaz az épületek háromdimenziós modellezésén alapuló információmenedzsment is jelentős támogatást nyújt.
Száfián István: mindenhol a spórolás van előtérben
És hogy mi történik a gyakorlatban, szűkebb hazánkban? Megkérdeztük erről Száfián Istvánt, a tatabányai Száfián és Társa Kft. tulajdonosát. Cégük közületeknek és magánszemélyeknek egyaránt épít. – Még mindig mindenhol a spórolás van előtérben - mondja. Hozzáteszi, ez így is marad, bizonytalan ideig, és addig hiába ajánlok környezetbarát megoldást, ha drágább, mert nem fér bele a büdzsébe. – Próbálunk az energetikára koncentrálni, gondolok itt a napelemre. Sajnos egyelőre ezen a területen is nehéz előre tervezni. Bízom benne, ahogyan a régi és leendő partnereink is, hogy a kedvező feltételek újra adottak lesznek, és újra lehet majd pályázni. Közvetve ide tartozik a szelektív hulladékgyűjtés: amíg ezt nem veszi mindenki komolyan, nem lesz zöld a jövőnk, legfeljebb halványzöld.
Már az elődeinket is foglalkoztatta a megfelelő természetes klimatizálás. A magyar Parlament esetében Steindl Imre okosan megtervezett gravitációs szellőztető rendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették. A mai építészek is különös gondot fordítanak arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel is óvják az épületeket a túlmelegedéstől.
A városi betondzsungelek sűrűjében a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek sok kellemetlenséget okoznak: utakat és épületeket árasztanak el és a nagy mennyiségű víz csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe. A „szivacsvárosok” lényege, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak, és esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények, mint egy „szivacs” elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják, illetve a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt. Ráadásul a vegetáció hűti a környezetét, ezzel is csökkentve a városi levegő sokszor magasabb hőmérsékletét.
