Hegymászás

2023.02.15. 12:46

Suhajda Szilárd 8000 felett: lassított felvétellé válik minden

Suhajda Szilárd a Föld legmagasabb pontjának meghódítására készül, vélhetően március végén veheti kezdetét az elképesztő palack nélküli expedíció.

Kemma.hu

A volt esztergomi főiskolás március végén indulhat a Mount Everest palack nélküli meghódítására

Forrás: Facebook/Suhajda Szilárd

A volt esztergomi főiskolás, Suhajda Szilárd az első magyar, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a K2-t és a Lhoce 8516 méteres csúcsát. A hegymászó most újabb nagy szenzációra készül, palack nélkül szeretné megmászni Földünk legmagasabb csúcsát, az Everestet. Szilárddal a hirado.hu készített interjút, amelyben a hegymászó nem csak a legújabb céljáról mesél, hanem arról is mekkora kockázatot jelentenek ezek az expedíciók és milyen ezekben a helyzetekben a csalódtól való búcsúzás.

A Föld öt legmagasabb csúcsából Suhajda Szilárdnak már sikerült kettőt is oxigénpalack nélkül megmásznia. A K2 és a Lhoce teljesítése után a hegymászó úgy gondolja, hogy jó esélyei vannak az Everest csúcsát is elérni palack nélkül, amely még magyar embernek nem sikerült. Egy ilyen expedíció nagyon komplex. 

Odafent a saját erőnkből olyan környezetbe jutunk el, ahova nagyon kevesen. Azt gondolom, hogy ez hatással van nemcsak a testünkre, hanem a lelkünkre is 

– mondta Szilárd, aki hozzátette, hogy odafent senki sem tudja megjátszani magát, mindenki 10 körömmel kapaszkodik az életébe. A legelemibb érzésekre csupaszodik az ember.

A volt esztergomi főiskolás elmondta, hogy egy hegymászó nem csak a tudását és minden tapasztalatát viszi magával a magasba. Hatalmas szerencsére is szükség van, hogy a végén épségben visszatérjenek. 
– Ha megnézzük az elmúlt több mint tízévnyi expedíciózásomat, bizony sokkal többször tértem haza üres kézzel, mint sikeresen. Sokszor lehetőségünk sem volt elindulni a csúcs felé – részletezte Szilárd, aki kiemelte, hogy senki sem meghalni megy a hegyek közé.

A hegymászó arra is választ adott, hogy mit is keres a hegyek csúcsain. Elmondása szerint, amikor a hegyekben van, akkor mindent a helyén érez: az életét, magát is beleértve.
– Egy idő után persze hazavágyom, amikor pedig itthon vagyok, egy idő után a hegyek közé indulnék. Idelent is, odafent is próbálok minőségi időt tölteni. Itthon a családom, odafent a természet ölelésében – mesélt kettős életérzéséről Szilárd. A mászó azt is elmondta, hogy azért tejesíti egyedül ezeket az expedíciókat, mert számára az a fontos, miképp jut fel a hegyre. Ezért mászik tisztán, ami azt jelenti, hogy oxigénpalack nélkül, magashegyi teherhordó alkalmazása nélkül, a saját tudására támaszkodva, a saját döntéseit meghozva, a saját tempójában mozogva.

Suhajda Szilárd számára most az álomcél egyértelműen a Mount Everest palack nélküli megmászása. Mint mondta, az elmúlt eredményei alapján jó esélyei vannak erre a sikerre.
– A tervezett indulás március végén lenne. Pillanatnyilag a szponzori háttér előteremtése zajlik teljes erőből. Ezek a mindent eldöntő hetek. A csúcsmászás jellemzően május közepén vagy május második felében esedékes. Az alaptábort április derekán érem el, ezt követi az akklimatizációs időszak, ami nagyjából egy hónap, majd következik a csúcsmászás. Általában május közepétől esedékes az az időjárási ablak, és addigra akklimatizálódik úgy a mászó, hogy reális esélye legyen felmenni a legnagyobb magasságokba  és ha a csillagok is szerencsésen állnak, a csúcsra – részletezte.

A palack nélküli mászás óriási nehézséget és kihívást jelent minden mászó számára. Ezt Szilárd konkrét, vele megtörtént esettel is szemléltette. Mint mondta, egy delíriumszerű, álomszerű állapotot kell elképzelni, mert nemcsak a testünk lassul le, hanem a gondolkodásunk is. Lassított felvétellé válik minden.

– Például tavaly, amikor felértem a 7700–7800 méter közötti táborhelyre, akkor négy órányi munkámba telt, hogy a pici sátornak helyet vágjak a hólejtőn. És ez négy óra reménytelennek tűnő erőfeszítés, ami közben nem egyszer a sírás határán voltam. Tényleg apait-anyait beleadtam, de egyszerűen nem haladtam – mesét elképesztő tapasztalatairól a mászó.

Minden ilyen expedíció során nehéz a családtól való búcsúzás. Szavak nélkül is érzik ennek az egésznek a súlyát. Elmondása szerint annyira rutinos már a családja, hogy látszólag könnyen engedik el.
– Már nem beszélgetünk arról a feleségemmel úgy, hogy mennyi minden történhet, mint  az első expedíciók során. Jól tudjuk, hogy minden benne van a pakliban. A hegyeknek, a hegymászásnak köszönhetjük, hogy megismerkedtünk. Timi is mászik, és tisztában van vele, hogy mit jelent ez az egész, és mit jelent számomra. De érzelmileg rendkívül felfokozott a búcsú. Mindannyian a visszaérkezést vágyjuk már abban a pillanatban, amikor elengedjük egymás kezét. Elmondhatatlanul szerencsés vagyok, mert támogat a családom ebben – mesélte Suhajda Szilárd.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában