2020.07.07. 08:42
Százötvenezer fotó került elő a fővárosról
Képeken az elfeledett Budapest hétköznapjai.
Hatalmas mennyiségű, 150 ezer képből álló fotográfiai együttes került Budapest Főváros Levéltára tulajdonába. A képek a szocialista nagyváros hétköznapjairól, politikai, kulturális eseményeiről tájékoztatnak. Az anyag jövőjéről, rendezéséről, kutatásáról, fontosságáról kérdezte a Magyar Nemzet újságírója Fazekasné Toma Katalint, a tájékoztatási és közművelődési főosztály vezetőhelyettesét és Koltai Gábort, a IV. iratőrző főosztály vezetőjét, főlevéltárost.
A fényképeket a Fővárosi Fotó Vállalat (Főfotó) riporteri osztályának fényképészei készítették. Ma számosan már a nevét sem ismerik a Főfotónak, lévén 1991-ben, 42 esztendei működést követően átalakult, azaz a „spontán” kapitalizálódás szellemében a svájci Porst vette meg, s lett a cégből hamarost Photo Hall franchise-hálózat, ami közel egy évtizede csődbe ment.
E sajnos tipikusnak nevezhető história kevés figyelmet érdemelne, amennyiben kizárólag lakossági fotómegrendeléseket (előhívás, kidolgozás, nagyítás) teljesítettek volna, amik a digitalizációval teljességgel feleslegessé váltak. Azonban a Fővárosi Fotó Vállalatnak volt egy riporteri osztálya, amelynek fényképészei megörökítettek minden Budapest vezetése – ami jelen esetben a Fővárosi Tanácsot jelenti, lévén a kommunizmusba kalandoztunk – számára fontosat, s vélhetően a riporterek jövet-menet, ha a nyersanyag vagy inkább a spórolás engedte, el-ellőttek néhány kockát városszerte, rögzítve a szocializmus építésének paraván mögötti hétköznapjait.
Százötvenezer kép, a legrégebbi 1962-es, a legújabb 1993-as.
Az irdatlan mennyiségű negatív a Fortepant működtető Summa Artium Nonprofit Kft.-hez került – amelynek nyilvános állománya nem éri el ezt a számot –, onnan vásárolta meg, mondhatni kedvezményes áron, a közgyűjtemény.
A Fővárosi Tanács vállalataként működött a Főfotó, ennek megfelelően főként a budapesti eseményekről tudósítottak, mint tette az MTI országosan.
Most következik a digitalizálás és a felvételek azonosítása.
Nemes küzdelem lesz azonosítani a felirat nélküli, mindössze évszámmal és iktatószámmal jelölt negatívtekercseket – mondta Koltai Gábor.
E munkába bevonják a nagyközönséget. Az érdeklődők a Hungaricana közgyűjteményi portálon (ahol túlnyomórészt az NKA támogatásával digitalizált dokumentumok szabadon megtekinthetők) ingyen böngészhetik, vízjel nélkül letölthetik majd, néhány ezres bontásokban a felvételeket, s aki felismeri az eseményt, a szereplőket, az kommentálhatja. Persze az állítások valóságtartalmát kutatók ellenőrzik.
A főlevéltáros újdonsággal is szolgált: a Főfotón keresztül fotósokkal léphetünk kapcsolatba, illetve bevezethet nyilvántartásuk rejtelmeibe. Ennek a gyűjteménynek levéltári szempontból is van súlya.
Történettudományi irányzat foglalkozik a hétköznapokkal, tanulságos például, miként változott a divat az eltelt évtizedekben, ami a téma kutatóinak hasznos információkat biztosít. A közlekedés megszállottainak csak annyit: rengeteg busz, villamos, autó szerepel a felvételeken. Az is érdekes, miben változott s miben nem Budapest, például a Lukács fürdő éppolyan, akár a Horthy-korban volt
– mondta Koltai Gábor.