Jankovics Marcell és Francois Fiedler tárlataival indul a kiállítás-együttes

A Kép­pra­xi­sok 2014-es első és a most kö­vet­ke­ző, má­so­dik ki­ál­lí­tá­sa pár­hu­za­mos ön­ál­ló be­mu­ta­tók­ként a „kép­csi­ná­lás” mű­fa­ja­it il­lesz­ti egy­más mellé; az előző al­ka­lom­mal a fes­té­szet és a fo­tog­rá­fia át­ha­tá­sa­i­ra, míg az idei ki­ál­lí­tás­sal a mű­fa­jok sajá­tos­sá­ga­i­ra össz­pon­to­sí­tva – mondta el a sajtóbemutatón a Műcsarnok vezető kurátora.

Kondor-Szilágyi Mária hozzátette:

elsőként – szerdától – a Franciaországban nemzetközi hírnévre szert tevő Francois Fiedler tárlata nyílik meg a közönség előtt, majd péntektől Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus kiállítása is látogatható.

Várady Róbert és Lukáts Andor munkáival december 13-tól találkozhatnak az érdeklődők, Alexander Gyenes tárlatára pedig december 14-től várják a közönséget az ötös kiállítás 2020. februári zárásáig.

Rockenbauer Zoltán és Makláry Kálmán kurátorok elmondása szerint a 20. század során több magyar alkotó is sikeres tudott lenni a sokáig a nemzetközi képzőművészet központjának számító Párizsban, hazatérésük után azonban mégis „elfelejtődtek” külföldön.

A nemzetközi kánonba azoknak a magyar művészeknek sikerült tartósan bekerülniük, akik külhonban folytatták pályájukat: ilyen Hantai Simon, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer, Reigl Judit, illetve Fiedler Ferenc is – idézték fel.

Fiedler csodagyerekként indult, a kiállításon is látható egy 14 éves korában készített Mányoki-másolata.

A főiskola után is aktívan dolgozott, 1948-as párizsi emigrációja azonban radikális változást hozott művészetében, és ettől kezdve felhagyott a figurális festészettel. Fiedler már fiatalon olyan művészóriásokkal állított ki és barátkozott Párizsban, mint Picasso, Miró, Giacometti, Braque vagy Calder, a legnagyobb hatással azonban az absztrakt expresszionizmus volt rá – mondták el a kurátorok.

Jankovics Marcell emlékeztetett arra, hogy alkotásaiból először nyílik kiállítás a Műcsarnokban, elsősorban rajzfilmrendezői munkásságára koncentrálva.

„Az animációs filmet általában nem a képzőművészethez, hanem az alkalmazott művészeti ágak köré sorolják, itt a látogató eldöntheti, egyetért-e ezzel” – jegyezte meg.

Jankovics Marcell hozzátette:

az anyag betekintést nyújt a rajzfilmkészítés folyamatába, megvalósult filmjei mellett ráadásul több filmtervével is megismerteti az érdeklődőket.

Fazakas Réka, Medve Mihály és Szemadám György kurátorok Jankovics Marcell könyvillusztrációiból is válogattak, a Műcsarnok apszisában a művész friss Trianon-sorozatának képei sorakoznak, de a látogatók négy Jankovics-filmet is megnézhetnek.

Vá­rady Ró­bert fi­lo­zo­fi­kus mély­sé­gű fi­gu­rá­lis festményeiből, a színészként és rendezőként is ismert Lu­káts Andor vi­de­o­ins­tal­lá­ci­ó­jából, valamint az Egyesült Államokban élő képzőművész-mikrobiológus Ale­xan­der Gye­nes ter­mé­szet­tu­do­mányok ihlette munkáiból a Műcsarnok oldalsó teremsorában nyílnak tárlatok december közepén.