A kultúra magyar hangja

2018.07.02. 09:02

A jó szinkron pallérozza a nyelvhasználatot

Inke László, Bujtor István, Láng József - összetéveszthetetlen hangok, akik külföldi filmsztároknak kölcsönözték beszédüket a magyar szinkron elmúlt évtizedeiben.

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában többek között az is kiderült, a jó magyar szinkron akár tanítómesterré is válhat – írta meg a Magyar Idők szombaton.

A portál a rádióműsorban elhangzottakat összegezve beszámolt arról is, hogy Ráksi Katalin, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondása szerint nem szinkronszínészként, hanem szinkronizáló színészként volna helyes emlegetni a hangjukat kölcsönző művészeket. Hozzátette azt is, hogy elmosolyodik, amikor egy szinkronképzést hirdető plakáton azt látja, hogy két hét alatt szinkronszínész lehet a jelentkezőből. Ezzel együtt nem érzi felhígultnak a szakmát, még akkor sem, ha sokan keresetkiegészítésnek tekintik a szinkronizálást – mondta.

Mint kiemelte, a szakszervezet célja, hogy a jelenlegi alacsony honoráriumok növekedjenek. Az alapszervezet azt már elérte Rajkai Zoltán vezetésével, hogy a szinkronok után is járjon jogdíj, de ezen a téren még sok a tennivaló, főleg a sorozatok és az azokat adó tévéknél – jelentette ki Ráksi Katalin.

„Vallom, hogy a magyar szinkron olyannyira része a magyar kultúrának, hogy nyelvvédelem és az esélyegyenlőség védelmében törvényjavaslatot készülünk benyújtani a parlamentnek, hogy kötelező legyen a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférés. De közben nem vitatjuk az eredeti nyelven, feliratosan hozzáférhető filmek jogosságát” – ezt nyilatkozta tavaly ősszel egy hírportálnak Rajkai Zoltán.

Ezzel kapcsolatban a műsorban megjegyezte: a technika ma már lehetővé teszi azt, hogy egy gombnyomással a kiválasztott felirattal nézzen valaki egy filmet, azonban úgy véli,

a szinkronizálás a kultúra része, ezért óvni, védeni és ápolni kell, még úgy is, hogy a szinkronizálás alapvetően a média üzleti része, nem kulturális örökség.

Piaci alapon pedig könnyen megszüntethető, ezért kellene kötelezővé tenni a szinkronizálást, valamint annak a hozzáférését – folytatta a gondolatmenetét a színész arról, miért akarja benyújtani a törvényjavaslatot.

Rajkai Zoltán úgy fogalmazott: a szakma anyagi megbecsülése a kínai bérmunka színvonalán van, nagyon alacsony a díjazás alapjának számító tekercsdíj. Ez a filmtekercsre utal, a mai stúdiók hiába digitalizáltak, a díjazás alapja ez maradt – ismertette Rajkai Zoltán.

Emellett az elmúlt évtizedek alatt végbement egy minőségromlás a területen, egyre több anyagot kellett egyre gyorsabban szinkronizálni, ez pedig azt is jelentette, hogy olyan emberek csöppentek bele a szinkron világába, akik „innen-onnan” jöttek,

olyanokat is foglalkoztatnak, aki „tudja használni a Google-fordítót”.

Kiemelte: arányaiban több a silány munka a szinkronizálásban, épp ezért akarják egy törvényileg biztosított minőségbiztosítási rendszer irányába terelni ennek a szakmának minden területét.

A szinkron anyanyelvápoló szerepét Ráksi Katalin is megerősítette: ő Konrád Antal színészt idézve úgy fogalmazott, sokan a televízióból tanulnak meg magyarul, ezért nem mindegy, hogyan beszélnek a magyar szinkronszínészek.

Góz Tamást, a Szinkronikum Egyesület vezetőjét a szinkrontörvénnyel kapcsolatban telefonon keresték meg, és a műsorban azt mondta: vagy törvénnyel, vagy anélkül létre fog jönni egy összefogás a magyar szinkronért, ebbe pedig bevonnák a nézőket is, hiszen – megfogalmazása szerint – „ők döntenek a távirányítóval”. A nyelvtanulással kapcsolatban egy felvetésre válaszolva úgy vélte, ma már mindenki eldöntheti egy gombnyomással, hogy a feliratos verziót vagy a szinkronizáltat választja, és emellett úgy véli,

a jó szinkron tanít is a magyar nyelvre.

Az egyesület által rendezendő Szinkronikum Gálával kapcsolatban elmondta a műsorban: szeptember 1-jén, a Kőrösi Művelődési Központban lesz egy egész napos program, a Színházi Dolgozók Szakszervezete szinkron alapszervezetével közösen rendezi meg immáron második alkalommal. Idén is köszöntik a szinkronszínészeket, újdonság, hogy két szinkronrendezőt tüntetnek ki életműdíjjal.

Életműdíjakat először 2015-ben adtak át a magyar szinkron egy jeles évfordulóján, ugyanis 1935-ben készült el az első magyar szinkron, a Négy és fél muskétás című német filmhez. Ennek érdekessége, hogy a legendás Lakner Antal fordította a szöveget, ő nyolc napon át egy szobába bezárkózva igazította a magyar hangokat a képkockára – idézte fel a magyar szinkron megszületését Ráksi Katalin.

A Kossuth Rádióban elhangzott műsor visszahallgatható a hirado.hu oldalra kattintva.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Pierre Verdy

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!